Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 11. 26. 3. rendes kari tanácsülés
" í " Az uj vizsgaszabályzat bevezetését «nulláid határozat után. egy ideig bizonytalanság volt, mivel a határozat a régi vizsgaszabályzatot kivánta továbbra is alkalmazni, azonban effektive nem történt intézkedés a régi vizsgaszabályzat, vizsga beszámoló gyakorlati jegy kereteinek a kitöltésére arra, hogy az előadásra kerülő tárgyaknál ezek közül melyik legyen a félévi munka számonkérésének a formája. Ez a bizonytalanság megszűnt, a régi vizsgaszabályzatban szereplő keretek az uj vizsgarenddel kitöltöttnek vehetők. Véleményünk szerint az uj vizsgarendben aránytalanság, áttolódás tapasztalható a vizsgák számát illetően, a két tanulmányi félév között. Tudomásunk szerint a régi vizsgaszabályzat értelmében egy félévben 6 vizsgánál több nem lehet. A2 uj vizsgarend ezzel szemben az I,félévben 5, a II.félévben 7 vizsgát állapit meg, a 7 között szerepelnek olyan tárgyak /honvédelmi ismeretek, római jog/, amelyekből az I.félévben beszámoló, illetve gyakorlati jegy volt, tehát a II.félévben az egész évi anyagból kell vizsgát tenni. Ugyanigy a III.félév végén 5, IV.félév végén 7 vizsga szerepel, az előbb eu.litett problémával /honvédelmi ismeretek, római jog/. Az V.,VI.félév vonatkozásában szintén eltolódás van: 3, ill. 7., valamint: orosz nyelv, honvédelmi ismeretek, büntető és polgári eljárásjog. A VII. és VIII.félévben ilyen aránytalanság nem állapítható meg. A régi vizsgarend egyetleft.félév végén sem emelte a vizsgák szádat § fö-XO e A II., IV., valamint a VI,félév végén természetesen a vizsgák megállapított számát nem lehet csökkenteni, de ennyiban lehetne könnyítést elérni, hogy az I., III., V.félév végén böszSoolóként szereplő tárgyakból « hallgatónak vizsgát kellene tenni, úgy ugyanazokból a tárgyakból a II.,1Y*, VI.félév végén egy félévi anyagból lellene vizsgázni, ezáltal csökkenő ■í párosszámu félévek végén a vizsgarend által a hallgatókra rótt teher, r p-r-tlanszámu félévek végén visz|.p% vizsgát le tudnának tenni. z V. és VI. félév vonatkozásában aég arányosabban lehetne a problémát -goldani, amikoris mindegyik félév végén 5 vizsgát lehetne egyenlően -lorztani, esetleg minden anyagtörlés nélkül. Említett körülmények elsősorban a hallgatók megterhelése, túlzott igényevétele szempontjából vetődtek fel, azonban az uj vizsgarend beosztása mellett szól pl., hogy az V. és VI.félév vonatkozásában az eljárásjogoknál a. VI.félév végén olyan vizsga legyen, amely az egész évi anyagot felöleli /az V.félév végén tehát beszámolóval/, tekintve,-hogy a III.évet végzett hallgatók nagyrésze a termelési gyakorlatokon bíróságokhoz, illetve ügyészségekhez kerül, ahol a munka során friss eljárásjogi ismeretek szükségesek. Minden évfolyam területén elmondható a vizsgarend beosztásának igazolásiul az ilyen természetű elmélet-gyakorlat közötti kapcsolat szükségessége a honvédelmi ismereteknél, amikoris a hallgatók év végén az egész évi anyagot felölelő vizsgát tesznek, hogy aztán a nyári táborozások során a friss elméleti ismeretekre támaszkodva a gyakorlatban is megállják a he lyüke t.
