Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 11. 26. 3. rendes kari tanácsülés
A jogi Karon folyó oktatás során is - megfelelően a K.V.közoktatásra vonatkozó határozatának - egyre inkább a középiskolai módszerekkel szakitó, egyetemi jellegű oktatási formák kerültek előtérbe, előnyösen befolyásolva az oktatás tartalmi részének megváltoztatását is,amennyiben elmélyedtebbé, az illető tudományág művelésének legújabb eredményeit jobban megvilágítja vált az elméleti és gyakorlati óra egyaránt. Ez a fejlődés végeredményben az 1953.júniusi Kormányprogram, óta tapasztalható, azonban a Kormányprogram-ilyenirányú megvalósítása egyrészt a megfelelő feldolgozás hiánya, másrészt a feldolgozatlanságból adódó esetleges helytelen nézetek miatt, amelyek a célkitűzések azonnali végrehajtásának az elvéből indultak ki, a minőséget rövidjidő alatt nagy mértékben akarták emelni, nem az elgondolásnak mindenben megfelelő módon történt, a kezdeti eredmények mellett jelentkeztek a végrehajtás kezdeti hibái is. A jelentkező hibák fennálltak mindaddig, amig meg nem jelent a K.V.közoktatásra vonatkozó határozata, amely világosan megjelölte azokat a konkrét tennivalókat, amelyeket általában a közoktatás vonalán a különböző nívójú képzés megjavítása érdekében el kellett látni, A feladatok kijelölése mellett elvileg is megvilágította a Kormányprogram oktatásunkra vonatkozó elgondolásait, kihangsúlyozva, hogy a legfőbb követelmény elérését egyetemi oktatásunkban, nevezetesen az oktatás minőségi színvonalának a megjavítását nem lehet bizonyos átmeneti időszak figyelmen kívül hagyásával, illetve be nem tartásával elérni, aint ahogy az oktales sorár. eddig alkalmazott /és szükségelt/ középiskolai módszereket sem 1 hetett * fokozatosság elvének elve' tésével megvalósítani az oktatásik, a hallgatók részéről az ismeretek elsajátításának, az elsajátítás t rtósságának kára nélkül. A K0 V„ határozata tehát a jelentkező hibákat, amelyek módszertani, illetve tartalmi vonatkozásban jelentkeztek még az elmúlt tanév II,félévének a kezdetén is, kiküszöbölte. A középiskolás módszerekkel való szakítás, az előadások elmélyültségének, alaposságának realizálása, a gyakorlati órák, színvonalának emelése mind külső, mind belső vonatkozásban, a minőségi követelmények előtérbe helyezése az oktatás minden formájánál, tehát általában \az egyetemi ok- . tatás megjavítása érdekében szerepet játszó összes körülmények megvalósitása változatlanul a vizsgarend régi formájában mérődtek le eredményesség szempontjából, még az elmúlt tanév II.félévében is. Ezen a téren is azonban a megváltozott helyzetnek megfelelően, közoktatásügyi kormányzatunk magasabb szintű vizsgaformákat jelentő vizsgarendet, helyesebben vizsgaszabályzat-tervezetet hozott létre, amelyet a különböző Karok Módszertani Bizottságai megvitattak, javaslataikkal, módosításaikkal egészítették ki, illetve kívánták egyes esetekben a konkrét rendelkezéseit megváltoztatni. Azonban a megtárgyalás után az OM. mégis úgy döntött, hogy most folyó tanévben az uj formákat nem vezeti be, nyilván a fokozatosság elvének a messzemenő figyelembevétele, illetve az átmeneti időszak biztosítása érdekében. A minőségi követelmények fokozatos emelése hosszabb időt kivon eeg, az uj vizsgaformák a felkészültség számonkérésének magasabb formái :,s hosszabb idő után vezethetők csak be, még hosszabb idő után, mint az -lőboi,ugyanis a második bevezetéséhez az első szilárdságénak már biztosítottnak kell lejnni. •j.-Ientés a félévi vizsgák előkészítéséről«
