Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 10. 21. 2. rendes kari ülés
3 gyakorlatok alatt megtartott szakmai konferepolákon. Pl. a szegedi megyei bíróságon a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban .vitatták meg a résztvevők /bírák, fogalmazót/ az Ítélkezés során felmerülő fontosabb elvi kérdéseket. A hallgatókkal való helyes irányú foglalkozás abban is kifejezésre jutott, hogy dolgozataikban igen sokan foglalkoztak az uj kormányprqgramm főbb célkitűzéseinek konkretizálásával. Örvendetes, hogy a hallgatóság élénk érdeklődést mutat a különböző közérdekű időszerű kérdések iránt, amely dolgozataikból is kitűnik. Ehhez az eredményhez döntően hozzájárul a gyakorlatok lefolytatásában résztvett államigazgatási szervek jó nevelő munkája is, amelyen keresztül a hallgatók is meggyőződtek a jogi tudást igénylő munka fontosságáról és szépségéről. Feltehetően ennek felismeréséből fakad, hogy a legutóbbi nyári gyakorlatokon több olyan hallgatónk végzett dicséretes munkát, akik korábbi egyetemi tanulmányaik alatt gyenge eredményt mutattak fel /pl. Mándity Antal és Kovács Imre/. E biztató megnyilvánulások alapján remélhető, hogy a hallgatóságnak diplomája megszerzése után lövőre munkahelyeiken nem kell majd oly nagy kezdeti nehézségekkel küzdeniük, mint azoknak, akik a nyári gyakorlatok bevezetése előtt minden különösebb gyakorlati jogi tudás nélkül kerültek ki az életbe. A nyári gyakorlatok során a hallgatók maguk is közvetlenül tapasztalták', - amint erről beszámoltak - hogy az élet számtalan olyan kérdést vet fel, amelyet a gyakorlati jogászoknak nemcsak jogi ismereteik alapján, hanem a karAizmus-leninizmus elméletét felhasználva, a dolgozó nép érdekeinek Következetes szem előtt tartásával kell megoldaniok, miután a különböző tételes jogszabályok nem minden esetben tartalmaznak konkrét útmutatást a felmerült esetek megoldására. Arról is meggyőződtek ugyanakkor, hogy a foglalkoztató szervek dolgozói kellőkép értékelik és fel is használják az ilyen mentalitású jogaszok szaktudását. A hallgatóság munkafegyelme az alábbi kivételektől eltekintve megfelelőnek mutatkozott. A szegedi járásbíróságon és a helybeli megyei ügyészségen fungáló hallgatóság egy részének aktivitása azonban eleinte nem volt kielégítő.. Munkanaplójukat nem vezették rendszeresen és kellő alapossággal, munkafegyelmük is igen sok tekintetben laza volt. Borbás László három napon át igazolatlanul hiányzott, Szabó Péter egy napra kapott üzemi felelősétől eltávozást, 6zzel szemben két napot volt távol, Szoboszlai Istvánt üzemi felelőse két alkalommal tétlenül találta. Kócs János, Nagy György, Biró Zoltán és Bozóki Iászló a déli ebédszünet után engedely nélkül távoztak el a bíróság épületéből 3 ezt csak a kari felelős bizonyítékainak hatása alatt ismertek el. E káros jelenségek kiküszöbölése érdekében a kari felelős számonkérte fentnevezettek mulasztását. Nevezett hallgatók belátták magatartásuk helytelenségét és javulásukra igen komoly Ígéretet tettek, s ezt a továbbiak során be is tartptták. Teljesen eredményesnek bizonyult a Kar dékánját akkor helyettesítő Antalfiy György professzor elvtársnak az a döntése, - ame- lyet a kari felelős nyomban közölt az érdekeltekkel - hogy amennyiben nevezettek a továbbiak során újabb mulasztást követnek el, a Kar ellenük fegyelmi eljárást indit. Erre azonban már nem került sor, mert később semminemű iegyelemlazulás nem volt már észlelhető. Sajnálatosnak tartom, hogy a hallgatóság munkafegyelmének ellenőrzését illetően eleinte a kan szervek és a szegedi járásbíróság között nem volt mindenben teljes az összhang. A kari megbízottak számára a DISz-szervezet hasznos segítséget nyújtott azáltal, hogy felkérésünk a különböző csoportok egyes vágjál külön köz-7-
