Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1955. 01. 14. 5. rendes kari ülés

Az uj alapelvek általános alkalmazásának kezdete az 1954-55.tanév. Ezt a tanévet nyilván átmeneti tanévnek kell tekinteni, amelyben az egyetemi módszertani alapélvek~íeljesmervü alkalmazására nem kerülhetett és nem kerülhet sor. A fokozatosság elvét igen nagy figyelemmel kellett alkalmazni különösen az I.félévben, hogy az aj módszerek a tanulmányi előmenetelben visszaesést ne okozzanak s a hallgatókat el ne kedvetlenitsék azzal, hogy számukra megoldhatatlan feladatok elé állítják őket.

Ha most az uj módszertani alapelvek alkalmazásával az 1954-55.tanév első félévében szerzett tapasztalatainkat Összesítjük, figyelembe kell venni a fokozatosság érdekében az emlitett utasításban tett megkülönböztetést az I.évfolyam tanulmányi rendje és a többi évfolyamok tanulmányi rendje között, "A magasabb színvonalú egyetemi oktatás módszertani alapelveit általánosan az 1954-55.tanévben í. évfolyamra feTveTT^ Hallgatók Tanulmányi rendJ?Hen~kell" érvé nyesi te nT. Az“alapelveíc íüTnyőmc5 roszet"7okozatősan a felsőbb' évfolyamokon is “alkalmazni kell. Az alkalmazás mértéke az egyetem, kar, illetve szak adottságaitól függően különböző lehet.

A felsőbb évfolyamú hallgatók képzésében_nz uj módszertani alapé1- veket csak-olyan mértékben szabaá alkalmazni7-ámilyen mértékben az~okE~ b?t?s feltételeiv a 'HaTIgabék elokepzettsege azt~Te5itővo~tészi. ^követ élményekét pedig o s a'k ä*lins zékek öklalo^nevélo műnké ja színvonalának egyidejű javitásával szabad fokozni."

Külön kell tehát vizsgálnunk a módszertani alapelvek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat az I.évfolyam tanulmányi rendjében és külön a többi évfolyamok tanulmányi munkájában.-o-o-o-o-Mielőtt azonban ennek részletes boncolgatásába kezdenénk, meg kell mondani, hogy vizsgálódásunk nem lesz teljes, mert nem lehet teljes. A tapasztalatok összegyűjtése ugyanis olyah időpontban történik, amikor az egyetemi előadások és gyakorlati órák a félévi oktatás lezárásával megszűntek, de a félévi tanulmányi munka eredményei nem ismeretesek. A vizsgák most folynak és a vizsgaeredmények értékelésére még eziiőszerint sor nem kerülhet. Ez természetesen megfoszt bennünket attól, hogy az oktatási módszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat a félévi tanulmányi eredményeken is lemérjük. Pedig az uj módszerek lényege az önálló munkára való nevelés és annak elbírálása, hogy ez mennyiben sikerült,, csak a tanultakról való beszámolás után mérhető le megbizhatóan.

A beszámolókról vannak némi tapasztalataink s ezeket itt kell ismertetni, mert a tanulmányi munka értékelésére később sem térünk ki.

A félévi beszámolók a III.évfolyamon nem hoztak megnyugtató eredményeket. Kétségtelen, hogy erre az évfolyamra Is két tantárgyra vonatkozó eredményekből nem lehet általános következtetéseket levonni, de aligha, tévedünk, ha azt állitjuk, hogy a III,évfolyam hallgatóinál az egyetemi módszerek eredményességének feltételét, az önálló munkára való készséget. nem sikerült kellő mértékben felébreszteni. Kevés kivételiéi az egész évfolyamra vonatkozóba megállapítható volt, hogy a hallgatók nem tanulnak kellő figyelemmel és fegyelemmel, nem tesznek erőfeszítéseket jobb tanulmányi eredmények elérésére. Ha ezt a tapasztalatot a vizsgák eredményei szélesebb területen is alátámasztanák, akkor az egyetmei módszerek eredményességének kérdését úgy kell megvizsgálni, hogy a negativ oldalon a hallgatók passzivitását is figyelembe kell vonni,amelynek leküzdésére egyetemi módszerek fokozatos bevezetésén kivül más eszközöket is igénybe kell venni. A lustaságot vagy felületességet semmiesetre sec lehet olyan objektiv nehézségnek feltüntetni, amely az egyetoci módszerek alkalmazása folytán állott elő. Ha ilyen megkülönböztetést nem tennénk, a kényelemszeretetet legyezhetnénk és pontosan az ellenkezőjét tennénk annak, amire a nevelés feladatai köteleznek bennün- 2 -