Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1955. 01. 14. 5. rendes kari ülés
405* két; t<,i&; hogy kemény, fegyelmező tt; önálló '? ereket neveljünk, akik megállják helyüket az élet küzdelmeiben, akik bátrán, fegyelmezetten es felkészülten állnak a munkahelyekre a szocializmus építésének korszakában» Mindenesetre a hallgatóknak világosan meg kell mondani, hegy az egyetemi módszerek fokozatos bevezetésében, mi az oktatók kötelessége és mi a hallgatóké * A kettőt el kell határolni és ezután összhangba kell .hozni« az oktatás színvonalának emelése, folyamatos emelése olyan követelmény, amelyből nem engedhetünk s a segítség, amelyet a színvonalas oktatás felhasználása érdekében a hallgatóknak adunk, teljes mértékben feltételezi a hallgatók maximális hozzájáruld ; figyelemben, szorgalomban, fegyelmezett, állandó rendszeres munkában* Meg kell jegyeznünk itt azt is, hogy vizsgáló 'sunkat főként az egyetemi oktatás alapvető formáira, az előadásokra és a gyakorlati foglalkozásokra irányítjuk, de emellett foglalkozunk, as egyéni tanulás elősegítésének, valamint az Önálló munka évközi ellenőrzésének kérdései, al is« Nem. foglalkozunk a nyári termelési " gyakorlatokkal és a diákkörök kérdésével, mert ezek külön beszámolók tárgyát képezték» Ugyancsak nem fogl lkozunk a speciális kollégiumokkal, mert ezek kérdése önálló vizsgál tot igényel és érdemelő —O—O—O—O— Megállapíthatjuk, hogy az uj módszerek az I»évfolyam"tanulmányi rendjében sem kerültek teljes mértékben alkalmazásra» Az_előadáspk_ rendszerét illetően az előadók azt a módszert választották •• véleményünk szerint helyesen ~, hogy az első félévi előadások 'nagyrészt követték a tankönyveket s csak akkor szakadtak el tőle és tértek át átfogóbb témák előadására, mikor a hallgatók az illető tantárgy terminológiájával megismerkedtek és a minimális ismeretanyagot megszerezték, Megállapították ugyanis, hogy az előadások egyetemi formáját az J* évfolyamon az év kezdetekor nem alkalmazhatják, mert épen az^előadásokkal is elő kellett segíteni a tankönyvekkel való megismerkedést, Mégis pl« az államjogi tanszéknek az volt a tapasztalata, hogy az egyetemi formában tartott előadások anyagba hallgatókban sokkal jobban megrögsődütt, mint azon előadásoké- amelyeket bizonyos mértékig az anyagkövetés jellemzett, E tanszéknek az volt a megfigyelése, hogy a szélesebben kifejtett témákat a hallgatóság alaposabban és mélyrehatóbban megismerte és az ilyen előadások jobban felkeltették a hallgatóság érdeklődését tudományos kérdésekkel való foglalkozásra, ami pedig az önálló munkához az első lépés, A nem teljes .’^tapasztalatok pedig arra hívták fel a tanszék figyelmét, hogy a vizsgázók azokat az anyagrészekéit;, amelyeket épen az uj előadási módszer folytán az előadó részletesen nem fejtett ki, nem ismerték olyan alaposan, mint az elvárható lett volna» Látható tehát, hogy bér az uj előadási mód kétségtelenül bebizonyította magassbbrendüséget, a jelenlegi föltételek az I,évfolyamon is olyanok, .amelyek ennek az előadási módnak teljes érvényesítését nem teszik lehetővé; hanem átmeneti megoldásra van szükség* Olyan differenciálódásra még nem került sor, hogy az egyes tantárgyak speciális jellege folytán a tananyagot sajátosan felölelő előadási formák kialakulásáról lehetne beszélnie A történelmi ismeretek el-^ mélyülése után a jogtörténeti tárgyak előadása lehetővé tesz maja sajátos módszereket, amelyekre vonatkozó kísérleteket most folytat a jogtöri; éne ti tanszék« Ilyen kísérleteket végez az államjogi tanszék is az államjog határterületein»- 3 -
