Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. 11. 20. 1. rendkívüli kari tanácsülés

- 7 -(cl

Hiányosság van azonban a karon belül is, úgy nis a helyiséghiány igen nagy mértékben gátolja munkájában az oktatószemélyzet tagjait, kölcsönösen zavarják egymást munkájuk végzése során."

Piskolti elvtárs kritikáját elfogadja, a dékán nem eléggé támaszkodott eddig a tomegsz rvezetekre. A pártszervezettel a rendszeres megbeszélés már megkezdődött, de & szakszervezeti bizottsággal és a disz vezetőséggel még nem épült ki szorosabb kapcsolat, ámbár ő eddig is egész délelőtt az épületben szokott tartózkodni, igy a megbeszélésekre a lehetőség fennállt és fennél a jövőben is.

Mégegyszer hangsúlyozza, meg van győződve arról, hogy a kar minden dolgozója a párthatározat nyomán fokozott felelős: éggel, még tisztábban látja feladatát, végzi majd munkáját a párt vezetése alatt', a szocializmus építésében.

Kovács Ferenc sajnálkozását fejezi ki, hogy kezdettől fogva nem vehetett részt az első olyai kari ülésen, amely az október cárthatározattal foglalkozik.

' minisztérium általában a jogi karok problémájának fontosságával nem egészen volt tisztában. Tapasztalható volt a minisztériumban^az általános meg nem értés a jogi pálya irányéban. Szék a csökevények a minisztérium munkájában is megmutatkoztak. Amint nőtt a jogászok jelentősége napjainkban, úgy a minisztérium is ; égváltoztatta álláspontját. Konkréten pl. a kormányprogramja utáni iskoláztatási számok csak a jogi karokon nem változtak. Ez az egyetlen tény maga is rávilágít a jogászképzés fontosságára. Ha ehhez hozzáadjuk azt a tényt, hogy a jogászoknak a minőséget is emelni kell és a számsz rüséget is tartani kell, akkor világos előttünk a jogászok feladata.

Az egyetemi képzés színvonalát fel kell emelni, elsőrangú feladat tehát konkrét tennivalók kitűzése, s ezen problémák viszont a mai ülésen nem kerültek szóba. Nem ez volt a tanácskozások gerince, pedig a cimbol erre kellett gondolni.

Milyen konkrét tennivalók állnak a jogi karok előtt, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jogászképzés előtt álló feladatokat itt

Szegeden is meg tudjuk oldani?

Hibát követett el a minisztérium is kkkor, amikor még pontosan nem adta meg azokat a direktívákat, amely az egyetemi oktatás színvonalának emelése során kell, hogy végighúzódjon, valamint nem szabta meg ezen belül a részfeladatokat sem. Az institúcióknak tág tárháza áll azonban az egyetemi vezetők előtt, ugyanis a kari tanácsülés sok olyan kezdeményezés forrása lehet, mely a központi irányítás hiányában is iránymutató.

A minőség megjavítása az iskoláztatási munka során is lemérhető, s a színvonal emelése már a felvételi vizsgáknál kell hogy megkezdődjék.

E tekintetben a vidéki jogi karok a többi karokhoz képest nem egyenlő eséllyel indulnak, ezt a problémát még az idén sem sikerült meg-^ oldani. A minőségi munka megköveteli az egyetemi oktatás vonatkozásában, hogy azokat a módszereket meg kell változtatni, amit eddig folytattunk." Az egyetemi oktatás nivóját arra a helyre kell állitani, ahová való. Régebben a lemorzsolódás elleni harc volt ezen a téren az egyetem egyik .'ontos feladata, s akkor még a minőségre törekvés korántsem állott előtérben. Ma port ellenkező előjellel dolgozunk. A minisztertanács nem véletlenül szabta meg a keretszámok szigorú megtartásét, amit nem szabad túlteljesíteni. Egy évvel ezelőtt még attól féltünk, hogy szeptember és október hónapban a lemorzsolódék száma erősen veszélyzeteti az egyetemet tervének teljesítésében. A kormányprogramra óta megszűnt a lemorzsolódás elleni harc központi kérdés lenni, ma

már a minőségi képzésre kell a súlyt fektetni.