Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. 11. 20. 1. rendkívüli kari tanácsülés

- 7 -(cl Hiányosság van azonban a karon belül is, úgy nis a helyiséghiány igen nagy mértékben gátolja munkájában az oktatószemélyzet tagjait, köl­csönösen zavarják egymást munkájuk végzése során." Piskolti elvtárs kritikáját elfogadja, a dékán nem eléggé támaszkodott eddig a tomegsz rvezetekre. A pártszervezettel a rendszeres megbeszé­lés már megkezdődött, de & szakszervezeti bizottsággal és a disz veze­tőséggel még nem épült ki szorosabb kapcsolat, ámbár ő eddig is egész délelőtt az épületben szokott tartózkodni, igy a megbeszélésekre a le­hetőség fennállt és fennél a jövőben is. Mégegyszer hangsúlyozza, meg van győződve arról, hogy a kar minden dol­gozója a párthatározat nyomán fokozott felelős: éggel, még tisztábban lát­ja feladatát, végzi majd munkáját a párt vezetése alatt', a szocializ­mus építésében. Kovács Ferenc sajnálkozását fejezi ki, hogy kezdettől fogva nem vehe­tett részt az első olyai kari ülésen, amely az október cárthatározat­tal foglalkozik. ' minisztérium általában a jogi karok problémájának fontosságával nem egészen volt tisztában. Tapasztalható volt a minisztériumban^az álta­lános meg nem értés a jogi pálya irányéban. Szék a csökevények a mi­nisztérium munkájában is megmutatkoztak. Amint nőtt a jogászok jelen­tősége napjainkban, úgy a minisztérium is ; égváltoztatta álláspont­ját. Konkréten pl. a kormányprogramja utáni iskoláztatási számok csak a jogi karokon nem változtak. Ez az egyetlen tény maga is rávilágít a jogászképzés fontosságára. Ha ehhez hozzáadjuk azt a tényt, hogy a jogászoknak a minőséget is emelni kell és a számsz rüséget is tarta­ni kell, akkor világos előttünk a jogászok feladata. Az egyetemi képzés színvonalát fel kell emelni, elsőrangú feladat tehát konkrét tennivalók kitűzése, s ezen problémák viszont a mai ülé­sen nem kerültek szóba. Nem ez volt a tanácskozások gerince, pedig a cimbol erre kellett gondolni. Milyen konkrét tennivalók állnak a jogi karok előtt, milyen intézkedé­sek szükségesek ahhoz, hogy a jogászképzés előtt álló feladatokat itt Szegeden is meg tudjuk oldani? Hibát követett el a minisztérium is kkkor, amikor még pontosan nem adta meg azokat a direktívákat, amely az egyetemi oktatás színvonalá­nak emelése során kell, hogy végighúzódjon, valamint nem szabta meg ezen belül a részfeladatokat sem. Az institúcióknak tág tárháza áll azonban az egyetemi vezetők előtt, ugyanis a kari tanácsülés sok olyan kezdeményezés forrása lehet, mely a központi irányítás hiányában is iránymutató. A minőség megjavítása az iskoláztatási munka során is lemérhető, s a színvonal emelése már a felvételi vizsgáknál kell hogy megkezdődjék. E tekintetben a vidéki jogi karok a többi karokhoz képest nem egyen­lő eséllyel indulnak, ezt a problémát még az idén sem sikerült meg-^ oldani. A minőségi munka megköveteli az egyetemi oktatás vonatkozásá­ban, hogy azokat a módszereket meg kell változtatni, amit eddig foly­tattunk." Az egyetemi oktatás nivóját arra a helyre kell állitani, ahová való. Régebben a lemorzsolódás elleni harc volt ezen a téren az egye­tem egyik .'ontos feladata, s akkor még a minőségre törekvés korántsem állott előtérben. Ma port ellenkező előjellel dolgozunk. A miniszter­­tanács nem véletlenül szabta meg a keretszámok szigorú megtartásét, amit nem szabad túlteljesíteni. Egy évvel ezelőtt még attól féltünk, hogy szeptember és október hónapban a lemorzsolódék száma erősen ve­­szélyzeteti az egyetemet tervének teljesítésében. A kormányprogramra óta megszűnt a lemorzsolódás elleni harc központi kérdés lenni, ma már a minőségi képzésre kell a súlyt fektetni.

Next

/
Thumbnails
Contents