Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. 10. 30. 2. rendes kari tanácsülés

- 3 -Ai^talff^y György a jelentéshez általánosságban szól hozzá S7

^n>f» a jelentés önkritikát nem tartalmaz. Helyis lett volnaf ha ®éíyeb! ^en tortent volna a hibák elemzése, a hiányosságok feltárása, ha

?n‘Xdf«eríalll-(-iBlZ°tífafTelnÖke kitért volna a saját személyére, működésére vonatkozó bírálatra. Helytelennek tartja, hegy az előadmánv János es az o "aktivitásáról" szól, miitáa ekékként pas^ szivak lennenek. Nem osztja a jelentés azon megállapitását: "Egyeljr‘el«t» máskor a gyakorlat vonalán estünk túlzásba". Az elmeiet es a gyakorlat kapcsolata Farunkon még nem teljes mértékztazódott, sokat kell még tenni ennek az egységnek megváló—-á kivéló hallgatókkal való foglalkozás problémája megvitatásáénak ídopontjft /195^/55 tanév eleje/ későnek tartja.

Helyesnek gondolja, ha egy kijelölendő időpontban az egyes kari tagok beszámolnának arról, hogy milyen társadalmi munkát végeznek az oktató munkán kivül.

Fovacs -j-stvén kiemeli, hogy a Módszertani Bizottságnak az elmúlt tanévben igen sok jó kezdeményezése volt, azonban ez a jelentés nem ad teljes értékelést, ezért nem tűnnek ki a hiányosságeksem.

A jelentés két része élesen különbözik egymástól, pedig az idei év célkitűzései során fel kellene használni az elmúlt tanév tapasztalatait, továbbfejleszteni a jó módszereket, kiküszöbölni a hibákat, ezért javasolja, hogy ilyen formában ne fogadják el a jelentést.

Halász Aladár rámutat arra, hogy egy munkatervnek nem kell szükségképpen tartalmazni az előző év értékelését, pl. a kari munkaterv sem foglalkozik az elmúlt év munkájával, s mint a Módszertani Bizottság tagja vállalja a felelősséget a jelentésért.

Javasolja, hogy feólya Iajos mb. tanszékvezetőt, ki igen nagy érdeklődést tanusit a Módszertani Bizottság munkája irányában, póttagként kapcsolják be a Módszertani Bizottság munkájába, a pártalapszervezet titkára pedig hivatalból legyen a bizottság tagja.«

Elnök az elhangzottak alapján javasolja 1. a múlt év munkájának kiértékelését halasszák el a következő kari tanácsülésre,, viszont a munkaterv II. része fogadtassák el, 2. Bolya lajost válasszák be a Módszertani Bizottságba.

Szakács Ödön örömmel üdvözli a kari tanácsülést, s annak a reményének ad kifejezést, hogy ez a kezdeményezés igen hasznos lesz az egye tem és a biróság számára. A tapasztalatcsere megszervezésével az elméleteiés a gyakorlatot kivárják közelebb hozni egymáshoz, mivel ezen a téren még igen súlyos hiányosságok vannak. Reméli, a hiányosságokat a kölcsönös segítségnyújtással sikerül felszámolni.

A hallgatókat közelebb kell vinni a gyakorlathoz, ezért kivánatos, hogy a Módszertani Bizottság megvizsgálja, milyen módszerekkel lehet ezt a kérdést a legmegfelelőbben megoldani.

Piskolti Sándor kifejti, ha most a kar elfogadná a munkatervet és ut/óla££ készítenék 6l a bevezetést/, akkor femi3lliiat/ az a veszély, hogy olyan hiányosságok merülnek fel, amelyeknek kijavítása munkatervi feladat lenne. Ezért az értékelés igen döntően befolyásolja a munkatervet s esetleg ellentmondások lesznek a kettő

Póttag bevonását a Módszertani Bizottságba formális megoldásnak tartja,-a dékáujhatáskörébe tartozik a Módszertani Bizottsági tagsággal egyeseket megbízni. , , ^ _ ,

Nem helyesli, hogy a Módszertani Bizottságnak: a partalapszervezet titkára hivatalból tagja legyen, ez igen formális megoldás lenne.

A Párt segítsége az a munka, amelyet a Módszertani Bizottságban résztvevő párttagok az eredményes működés érdekében kifejtenek.

Halász Aladár tisztázni kivánja, rész elválasztását, nem pedig az

hogy ő az első és a második egész jelentés elfogadását java-