Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

2

Sztálin elvtárs politikai gazdaságtan! tanulmányáénak és a XIX. Pártkongresszus. anyagának értékesítését a nemzetközi jogi előadások programijában a következőképen gondolom keresztülvinni.

A programm első fejezete ,!A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrása, rendszereb. * * * * * * * * * 1, óimét viseli. Ebben a fejezetben látom szükségesnek pontosan kifejteni a nemzetközi jog felépítmény jelleget s ezzel kapcsolatosén azt, hogy miként oldandó mev a nemzetközi jov era z das ági alapjának kérdése . Síiben a fejezetben rá kell mutatni Sztálin elv társnak" arra a tételére, hogy a társadalmi tudoinányacki;an éppen úgy az emberek akaratától független objektiv törvények varnak, mint a termeszettudomanyekban. Ez a tétel áll a társadalomiadományoknak arra a részére is, mely az államok egymás közötti érinti rí re vonatkozik. Kifejtendő hogy a nemzetközi jog tételes szabályai az államon belüli törvényekhez hasonlóan egészen más termeszttück, m:bsb ezek az objektiv törvények.

Az I.fejezetben ki kell feji rr azt is, hogy a tételes nemzetközi jog rendelkezései r - r-yy foer varrnak • -h^rgban a társadalmi tudomány által megállapított objex. • :j okkei. "In elvtárs nagyon világosan

kifejte . ---n kapitalizmus és a szoc-u. gc.._r. sági alaptörvényét,

Szén az alapon óles különbséget kell tenni a nen^...ököz‘ jognak a kapitalizmust és a szocializmust szolgáló rendelkezései között s meg kell állapítani, hogy melyik az a helyes nemzetközi jog, amely a társadalomtudományok alaptörvényeivel összhangban áll.

II. fejezetben, amely a nemzetközi közjognak tudományának törtérével foglalkozik, újból rá kell mutatni a kapitalizmus és szocializmus Sztálin elvtárs által felállított alaptörvényére. Ki kell mutatni, hogy a kapitalista és imperialista államok külpolitikája és nemzetközi iogi célkitűzései a történelem folyamán mindig a kapitalizmus gazdasági >■..LaptöiV énjeinek folyamányai voltak.

b. kell fejteni, hogy az I. világháború eredményeként a Szovjetunió kiszakadt a kapitalizmus köréből, a II. világháború eredményeként pedig nem az következett be, amelyet az imperialisták vártak. A Szovjetunió megsemmisülése vagy meggyengülése helyett a Szovjetunió megerősödése következett be. A demokráciák meggyengü le és szétzúzása helyett több kozép-és <3éIkelőtarurópai ország élsz., adt e kapitalizmustól és az említett ország'- ;>n népi demokratikus lenszer' ölakult ki. A. gyarmati és függő országok népe inak még súlyosabb rabságbadör. tése helyett ezekben '

az országokban a nemzeti felszabadító harc újabb hatalmas fellendülése következett be. Kiéleződött az imperialista gyarmati rendszernek váltsága. A nagy kinai nép törtéi ezlmi győzelme súlyos csapást mért az egész

imperialista világrend szerre. /Ma ienkcv/. A III. világháború minden bizonnyal az egész kapitalista rendszer össze ilását eredményezné.

A II. fejezet végén a legújabb világtörténeti eseményekkel kapcsolatosan kell tárgyalás alá kerülnie Sztálin elvtárs ama tételének is, amely az

e eve dűli _ minden átfogó világpiac szétesését állapítja meg s ezzel Icap£ ' ; ' a II. világháború ere őslényeként két .külön piac

alakult ki az imp- ...ralista államok külp öli tikjának ere 'lényeként . Esők

az államok a szocialista és a szocializmus épitc állagokkal szemben gazdasági bojkottot alkalmaztak abban a reményben, hogy e szel megfojtják őket. Ee éppen ellenkezően az utóobi államok gazdasági megerősödése következett be s irepa rialista államok részére a nyersanyaglelő helyek és a piac összeszűkülése, ami a közöttük fennálló ellentétek kiéleződéséhez vezet.

Nemzetközi jogi tanszék.