Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
A III. fejezetben, amely a szuverén államokról, mint a nemzetközi Jog alanyéról szól, részletesen kifejtendő a népek önrendelkezési 003a • s függő országok nemzetközi jogi helyzete, amelyet az imperialista ál** iamok a modern kapitalizmus - Sztálin elvtárs által megállapított - gazdasági alaptörvény ének megfelelően alakit ott ak ki. Sztálin elvtára munkáját és a XIX. Pártkongresszus aryagát értékesíteni kell az állami szuverénitás és a be nem avatkozás kérdésének tárgylásainál is. Az állam területéről szóló V. fejezetben Sztálin elvtárs tanításainak eredményeként rá kell mutatni arra, hogy az állam területszerzésének a nemzetközi Jog által felsorolt módjai - elsősorban a foglal ’ szó» rosan hozzá tapadnak a kapitalista gazdasági rendhez. A szocialista nnszerben az államterület sorsa a rajta lakó nép sorsát Jelenti s a nép önrendelekzési .Joeának e Íve alapján nyerhet csak a társadalmi élet alaptörvényeinek megfelelő megoldást. Az állam vizi és légi területének tárgyalásánál is rá kell mutatni azokra a nemzetközi Jogszabályokra, ámenekben a modern kapitalizmus gazdi £gi alaptörvénye tükröződik vissza s amely mint ilyen a szocialista és a szocldizmust épitő államok részére elfogadhatatlan. A VII. fejezetben, mely a nemzetközi szerződésekről szól, is rá kell mutatni a kapitalista és a szocialista szerződések egymástól lényegesen különböző két alakjára, amelyek közül az egyik a modern kapitalizmus, a másik a szocializmus gazda ■ ági alaptörvényeinek folyamánya. A IX. fejezetben a nemzetközi szervek és szervezetek között meg :• :.ll emlékezni a nemzetközi békemozgalomról és a világ békekongresszusokról, mint uj tipusu nemzetközi Jogi szervezetről, hangsúlyozva azt, hogy a békemozgalom nem tűzi ki céljául a kapitalizmus megszüntetését, mert nem szocialista mozgalom, hanem az emberek leo millióinak demokratikus mozgalma /Malenkov/. Célja az, hogy a nép közvetlenül vegye kezébe a béke ügyét, hiusitsa meg az imperialista államoknak a III. világháború kirobbantására irányuló törekvéseit és szerezzen érvényt a nemzetközi Jog ama rendelkezéseinek,, amelyek a bókét vannak hiv-tva biztosítani. Az államok közötti viszályok elintézésének módját tárgyaló XI. fejezetben a háború nem szerepelhet a viszályok elintézésének módjaként. A $á■^ru kérdése a XII. fejezetben p h áboru viselésére vonatkozó nemzetközi -'gi szabályával együtt tágyalandó, annak a sztálini tételnek a kifejtésével, amely téves az az állitás, hogy a kapitalista államok közötti háború már elkerülhetetlen. A XIII. fejezetben, mely a Szovjetunió harcát tárgyalja a békéért és a szocialista nemzetközi Jogért, részletesen ki kell fejteni, hogy a II. világháború végén és befejezése utón létrejött nemzetközi Jogszabályok mennyiben vannak összhangban a szocializmus gazdasági alaptörvényével s ki kell fejteni, hogy az imperialista, államok éppen azért követnek el mindent e nemzetközi Jogszabályok érvénye sül égének megakadályozására, mert a nemzetközi Jogot 3. modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének megfelelően a maximális profit biztosítására kivárják felhasználni. Szeged, 1952. december hó 8-án. Df. Búza László egy. tanár,
