Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 11. 21. 3. rendes kari ülés

- 4 -lia a hallgató nem tanul.

i-S-rtcnyj (jános a javaslat 2. pontjához való hozzászólásában, helyesnek tartja az előadó által ^elmondottakat, kihangsúlyozza, hogy minden tanszékvezető a XIX. Pártkongresszus napjaitól kezdve foglalkozik a kongresszus aiyagával az előadásokon, s saját elő? dásaikba is azonnal beledolgozta a kongresszus anyagát. .Rámutat arra, hogy ez nem kampányfeladat, hanem folyamatosan kell foglalkozni a XJX. Partkongresszus nagyjelentőségű eseményeivel.

Schneller Károly elmondja, hogy hosszasan tanulmányozta a kongreszszoson elhangzottakat, különösen pedig Malenkov elvtárs beszédének azt a részét, amely a viszonyszámokról szóló fejtegetéseit tartalmazza, amit azután felhasznált az előadásaiban is.

Elnök szukáégesnek látja annak tisztázását, mit tekintünk a hazafias név el é s lényegének, milyen megállapításaink, elgondolásaink vannak ezzel kapcsolatban. Szerinte az előadó munkája nagyon helyesen fejti ki azt, hogy milyen feladatok várnak'a tanszékvezetők és az oktatéő sz mllyzet tagjaira. Nemcsak az érzelmekre ható nevelést kell szem előtt tartani, hanem az értelemre ható nevelésre is nagy gondcb kell fordítani. Három feladatot kell ennek érdekében végrehajtanunk: 1. meg kell erősíteni a hallgatókban a szocialista haza iránti s zé retetet, rámutatva arra, hogy a magyar állam milyen nagyszerű eredményeket mutat a szocializmus épitése terén. 2. a haza szeretétével szorosan összefügg a Szovjetunió szeretete, s ezért tudatosítani kell a hallgatókban azt, hogy milyen hatalmas segitéséget nyújt nekünk minden téren a Szovjetunió, amely vívmányokat csakh&udunk megőrizni, ha forrón szeretjük hazánkat és a Szovjetuniót. 3. Eá kell mutatni arra, hogy milyen nagy a jelent ősége a proletariátus s zolidatitásának, ami szintén hozzátartozik a hazafias neveléshez.

Bolya Lajos elmondja, hogy Sztálin elvtárs cikkében a szocialista hazafiság Tartalmát konkreten meghatározta, amely me^llapitáshoz kell nekünk is igazodnunk. Mindén gazdasági, politikai működés célja az ember, s emig a burzsoá hazaüség szűk rétég jólétét biztosítja, addig a szocialista hazafiság a dolgozók legszélesebb tömegei szamara jelenti a szabad, boldog életet.

16 lay Elemér a javaslat 3. pontjához való hozzászólásában megemlíti, hogy a “he ti” tanszéki értekezleten mindig résztvesz egy-egy csoportvezető, igy a tanszék állaMó kapcsolatban van a hallgatókkal.

Elnök szerint kivámrtos volna, ha a Disz évfolyamonként a tanszékekhez összekötőt állítana be.

Schulthei sz Bnil helyesnek tartja a javaslatot, s úgy gondolja, hogy az ősztélyfőnoköknek kellene szeros kapcsolatba lépni a -isz-szel, ami biztosítaná az eredményes együttműködést.

Kunos József a kari Disz szervezeti felépítését ismerteti s javasolja, hogy az alapszervi titkárok vehessenek részt tanszéki értekezleteken.

Bolya Lajos felhívja a figyelmet arra, hogy a tanszékek és a fisz icölcsönösen keressék a kapcsolatot egymással.

Elnök Szüségesnek tartja, hogy az alapszervi titkárok lépjenek érintíce zé sbé a tahs zékekkel.

Hof ‘ner Ferencné a hazafias nevelés kérdéséhez általánosságban szól hozzá. Szerinte fel kell hívni a hallgatók figyelmét az áldozatkészségre, mert nagy számban vannak, kik csak kapni akarnak a demokra ciától, s nagyon keveset adni. Az egyetemi hallgatok is tartsa becsületbeli kötelességének, hogy teljesítse a rabizott feladatokat.