Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 11. 21. 3. rendes kari ülés

szempontjából is igen nagy Jelentősével bir. Ennek érdekében kívána­tosnak latja, hogy a tanszeelyzet tagjai fel legyenek szólítva szemi­nárium vezetés vállalására. A javaslat II.2./ pontjához Schultheisz Emil szól hozzá. Az előadás­­sorozat megtartása olyan módon volna megtartható, hogy a kar Tudomá­nyos bizottsága rendezné s a Jogász szövet ség szervezeti szempontból biztosítaná az előadások széleskörű publikálását, Luza László megemliti, hofy résztvetts a Budapesti Eötvös Lóiánd Tudományégyetem Jogi Kara tanácsülésén, ahol behatóan megvitatták a marxizKus-leninizmus oktatásénak kérdéseit. Ezen ülésen felvetődött, hogy a tanszékek adjanak anyagot a marxista tanszék számára, hogy azok előadásaikba Jogi vonatkozásokat is bedolgozhassanak. Kívánatos a kol­­labomció az egyes tanszékek és a marxista tanszék között, s szüksé­gesnek látja, ho^y a marxizmus órán a kötelező irodalom adásakor jogi vonatkozású irodalom is adassék. A Kar az elnök javaslatait magáévá teszi. 15. Elnök emlékezteti a kari ülést arra, hogy a poljtikai-erköl s i nevelés kérdése, mely >a kari munkaterv szerint a II.rendes kari ülés tárgy­sorozati pontjaként szerepelt, elhalasztást nyert a III.rendes kari ülésre, hogy a hazafias nevelés kérdésével együttesen kerüljön meg­­tárgyalásra. Azonban Kovács István előadó betegsége és az előadmény nem kellő időben való megérkezése miatt Antalffy Györgygyel történt megállapodás értelmében a mai kari ülésen csak a hazafias nevelés kerül tárgyalásra, s javasolja, hogy a politikai-erkölcsi nevelés kérdése a IV. rendes kari ülésre tűzessék ki. A kari tanácsülés az elnök javaslatát elfogadja. Jelentés a hazafias nevelésről. Tekintve, hogy [az eloaómái.y közkézen fbrog ,felolvasottnak tekintik és a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. Antalffy György a következő javaslatokat terjeszti elő: 1. / Határozza el a Kar, hogy minden tanszék vizsgálja át az előadáso­kat olyan értelemben, hogy a hazafias nevelés, valamint a XIX. Párt­­kongresszus és Sztálin elvátrs beszédének anyaga mennyire érvényesül az előadásokon. 2. / ElacHJKásokon, gyakorlatokon, konzultációkon a tanszékek gondoskod­janak arról, hogy a szakmai anyag oktatásánál mindig megtalálják a kap­csolatot a napi poitikai eseményeihez úgy hazai, mint nemzetközi vi­s z ony latb an. 5./ A tanszékek az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatot teremtsenek a Disz-szel. Segítsék a Disz-t abban, hogy egyetlen hisz megmozdulás se múljon el anélkül, hogy ott ne tu’dnák pontosan lemérni az egyes hall gatók szakmai és poitikai fejlődését. A hisz taggyűlések Jelölt a hisz vezetőség érdeklődjön a tanszékeknél a legjobb és leggyengébb hallgatók iránt. 4. / Heg kell vizsgálni,-a tanszékek kisérjék figyelemnél,- hogy a hallgatók mennyiben foglalkoznak a napi politikai eseményekkel. A 2. pont végrehajtása főleg azt célozná, hogy ebben tudjunk fordula­tot létrehozni. 5. / Javasolom, hogy a tanuláshoz való viszony megjavítására olyan eset­ben is ve így ék elő a fegyelmezés eszközét, amikor nem egyszerűen vala­milyen formális eset miatt /késés, mulasztás/ lehet feleőségre vonni a hallgatót, hanem kirivó esetekben a tanszékek j avaslat ára akkor is,

Next

/
Thumbnails
Contents