Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 07. 02. 10. rendes kari ülés

VA Jelentés a kísérletképpen bevezetett uj konzultációs módszerről. Tisztelt Kari Tanács! Karunk Vili* rendes tanácsülése a Módszertani Bizottság előterjesz­­vésére úgy határozott, hogy a hetenként /havonként/ tartandó, osztályo­zott és kötelező konzultáció /referálás/ általam javasolt módszerét kí­sérletképpen vezessék be az arra önként vállalkozó tanszékek. A polgári }~gi, államjogi, statisztikai és jogtörténeti tanszékek ebben a bél’v­­oon a kísérleti módszert alkalmazták. A dékán elvtars felhívására az a-^ '.ábbiákban beszámolok a módszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatokról ís, megteszem idevonatkozó javaslataimat. I. Tapasztalatok. 1/ A polgári jogi tanszék a kötelező referálás módszerét a III. év­folyamon vezette be. Az uj módszert a hallgatók megértéssel fogadtak. __ felismerték annak hasznos voltát, s voltak olyan hallgatók is,, akik bár kötelező referátumra nem voltak utalva, azt önként látogatták /pl. Sza­bó Imre hallgató/. A referálást a tanszék kéthetenként tartotta, havi referátumot nem tartottak. A hallgatók négy-ötös csoportokban vettek­­részt, a tanársegédek vezetése alatt; egy alkalommal a professzor vezette a beszámolót. A referálás rendszere igen eredményes volt, hatását a^vizsgaeredmé­nyekben is le lehetett mérni-. így pl. Szoboszlai hallgató félévi köze­pes vizsgaeredményét a referáláson való aktiv részvétellel jelesre javí­totta fel. Az elégségesre, ill. bukásra álló hallgatóknál is egy, illet­ve két fokozattal való javulás mutatkozott. A hallgatók jelenléte csaknem százszázalékos volt, ezt a polgári jogi tanszék azzal érte el, hogy a módszer megindulásánál kilátásba helyezte a referálások eredményének a vizsgaeredményekbe való beszámításét, . részt az elmaradás igazolatlan mulasztásnak számított. 2/ Az álkmjogi tanszék a módszert az I. évfolyamon vezette be. A hall­gatók az uj módszert eleinte- húzódással fogadták, az Öntudatos hallgatók azonban itt is megértették jelentőségét. Beszámolót a tanszék eünte he­tenként, illetve kéthetenként tartott, később azonban rátért a kétheten­kénti, ill. havonkénti ütemezésre.A kéthetenkénti beszámolók sikeresebbek­nek bizonyultak, mint a havi referátumok. A hallgatók itt is négy-hatos csoportokban vettek részt a tanársegéd, illetve Török l^ajos dem®ptrátor vezetése alatt. A módszer ezen a tanszéken is jó eredményekkel járt. így pl. Stefán hallgató elégtelen vizsgaeredményét az év v'gére közepesre javította fel. A részvétel nem volt olyan aktiv, mint a polgári jogi tanszéken. a hallgatók mintegy 2/3-ad része jelent meg rendszeresen. A tanársegéd a rendszer hiányosságát abban látja, hogy nem fordult elég figyelem a ha­nyagságuk miatt lemaradt jobb eredményt elérő hallgatókra, ezért a be­számoltatás módszerét ezekre is kitérjesztendőnek tartja. 3/ A statisztikai tanszék a módszert az I. évfolyamon vezette be. A hallgatók ennél a tárgynál is megértéssel fogadtak. A beszámolókat a tanszék hetenként tartotta, nem vezette be a havi referálás módszerét. A referálásra való utasitás alapja e tanszéknél nem a kisvizsgák eredmé­nye, hanem a gyakorlatokon való sz repl's volt. Ebből következőleg a résztvevők száma állandóan változott. Itt is négy-ötös csoportban vettek részt a hallgatók Csikós docens vezetésével, A kötelezett hallgatók túl­nyomó része megjelent és aktivan rés^ztvett a beszámolón. /Sz, 592./ /

Next

/
Thumbnails
Contents