Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 03. 27. 7. rendes kari ülés

*

' *

'• -ff

% n

V ' aT Í

A polgári eljárási jog egyetemi jegyzetének /1952-53.tanév/

r bírálata.

A feladat tulajdonképpen a polgári eljárási jog II.félévi egyetemi jegysetének megbiralása.

Mftgfontolandórek látjuk, hogy lehetséges-e az egyetemi jegyzet bírálatát két részre osztani: az I.félévi jegvzetrész és a II.félévi jegyzatrész bírálatára. Véleményünk szerint bármely egyetemi jegyzettel - Ugyanúgy* mint a tankönyvvel - kapcsolatban azt kell eldönteni, hogy a 4?syset - tankönyv - mint az illető tárgy egyetemi oktatasanak segédeszköze, erre a célra alkalmas-e. Ezt a kérdést pedig csak egységesen lehet eldönteni az egész jegyzetre vonatkozóan, - az egész jogág tananyagénak és az erre vonatkozó jegyzet egészének viszonylatában.. Azt kell eldönteni, hogy a kérdéses tantárgy a szocialista jogtudomány eredmény ériek megfelelően nyert-e feldolgozást a jegyzetben - a tankönyvben -, hogy ez a feldolgozás a didaktikai követelményeknek megfelel-e. /A szocialista jogtudományban az ideológiának és a szakmai ismereteknek különválasztása nem lehetséges, ezért nem hat®ulyózzuk külön az ideológiai vonatkozásokat./ Ha a jegyzetbirélatot szétválasztjuk, az I.részének és a II. részének a bírálatára /amely szétválasztás még a feldolgozás rendszerében sem jellemző tagozódás/, az a veszély fenyeget, hogy nem az öt gész tananyag és a jegyzet viszonyét vizsgáljuk, hanem valamely részletét a jegyzetnek, amely nem teszi lehetővé a' fent ismertetett feladat helyes oegoldásét.Kétségtelen, hogy a részletekből is megismerhetők a* egésznek bizonyos jellegzetességei, de nem ismerhetők fel olyan kérdések, mint az, hogy az egész anyag teljesen feldolgozásra kerúlt-e, hogy ft rendszerezés helyes-e, a feldolgozás a tutományos eredményeknek mégr felelő szinten mczog-e, az egyes részek arényosak-e, stb. Tehát nem bírálható el az, ami a legfontosabb, hogy az egész jegyzet az egyetemi oktatás segédeszköze lehet-e vagy sem, vagy, ha ezt a kérdést pozitivon •Idöntöttnek vennénk is, hogy az egész jegyzet, főként az előbbi szempontokból, milyen javításra szorul,

A felállítandó követelmények sorrendje is az ilyen egységes elbírálást követeli meg, mert természetesnek látszik előttünk, hogy a didaktikai követelmények vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a szocialista tudomány szempontjából történt vizsgálódás pozitiv eredménnyel jár. Nem kerülhet sor didaktikai kérdések vizsgálatára akkor, ha a tudományos követelmények tekintetében a vizsgálat eredménye negativ.

Hem vagyunk hivatottak arra, hogy a bírált jegyzet egészével kapcsolatban a fent kifejtetteknek megfelelő bírálatot gyakoroljunk, de a feladatunk sem az, De néhány, az egész jegyzetet érintő kérdést szeretnénk mégis felvetni.

1/ Általános kérdés, amit el kell dönteni s amit a jegyzet felvet, hogy milyen módszert alkalmazzon a jegyzet a tételes jogi tudományág anyagának feldolgozásában: tudományos rendszerbe szedett feldolgozást adjon-e vagy törvényi kommentár legyen. Némely tételes jcgi tárgyak egyetemi jegyzete azt a meggyőződést erősíti bennünk, hogy a jegyzet csak tudományos rendszerben feldolgozott anyagot adhat. A tankönyvvel szemben ez a követelmény természetes mindenki számára és nem látjuk be azt, hogy miért ne legyen ez ugyanolyan természetes követelmény a jegyzettel szemben, amely ugyanazt a célt szolgálja, mint a tankönyv. Ez természetesen elvi követelmény a jegyzetirás módszerével kapcsolatban.