Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 01. 23. 5. rendes kari ülés

szakérettségisek - egy csoportba, a II.évfolyam B.csoportjába kerültek. Az ebben a csoportban lévő 6 szakérettségis halig tó közül 5-en buk­tak 1, vagy több tárgyból. Ez a körülmény azt a kérdést veti fel, váj­jon helyesen történt-e annak idején a csoportok beosztása. A másfél évvel ezelőtt rendelkezésre álló adatok alapján a tanulmányi csoporto­kat a tanulmány i eredmény, szociális származás, zakérettségi és egyéb szempontok áLapján osztottuk be. Már az I.évben kiderült azonban, hogy az érettségi eredménjt helytelen döntően figyelembe venni ebben a te­kintetben. bem egy jó, vagy közepes szakérettségivel rendelkező hall­gató most a leggyengébbek sorában van és sokan a közegen, vagy elég­ségesen érettségizettek közül a kiváló hallgatók színvonalára emel­kedtek. Az előbb emlitett II.B.csoport rossz összetétele is igy áll­hatott elő. Ez nagyobb körültekintésre figyelmeztet bennünket a tanul­mányi csoportok beosztásánál, s arra, hogy még szervezettebben, terv­szerűbben kell folytatni az arra rászoruló szakérettségis hallgatók /közi segítését. Mostani, 3.90-es kari átlagunkat még egy másik körülmény is előidéz­te. Nem kevés olyan hallgatóknak a száma, akik korábbi kitűnő vizsga­­eredményeik után az I.félévivizsgák során átlagukat 1-1 jó, közepes, vagy elégséges osztályzattal rontották le. Ez nyilvánvalóan képessé­geik és felkészültségük túlbecsülése folytán állott elő. A^jövőben^ tehát amellett, hogy figyelmünket döntően a gyenge hallgatók segíté­sére összpontosítjuk - fokozott figyelmet kell fordítanunk a jól ta­nuló hallgatók tanulmányi munkájának, munkafegyelmének ellenőrzésére és egyéni hibáira is. Szeged, 1953. január hó 17.-én. Piskolti Sándor Tanulmányi Osztály vezetője.- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents