Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

*» ^ •­a kiróható kárösszeggel, de az is lehetséges, hogy annál kevesebb, vagy nagyobb. A kirovás tehát maximális levonási lehetőséget jelent, de - mint a szerző is kifejezésre juttatja - nem érintheti a vállalat­nak a kirótt kártérítési összeg több részletben való levonására vo­natkozó joposultságát. A raktárban és a kereskedelmi üz« .tekben dol­­gozók^leltárhiányckért való aryagi felelősségét is behatóan tárgyalja szerző s helyesen mutat ró, hogy itt is elsősorban az anyagi felelős­ség a szabály, s csak különleges felelősségként érvényesül - - ogsza­­bályban meghatározott körben - a kollektiv felelősség intézck..v e . Jól látja szerző a kollektiv felelősség kivételes intézménye alkalmazásá­nak indokait /10.o./. A kollektiv felelősség érvényesitése lényegében a társadalmi tula on fokozott védelmének elvét alkalmazza. A szerző ezzel kapcsolatban a fokozatosság elvét véli érvényesülni. Helytelen azoró-n i J-J- ^ fokozatosság elvét keresni, s a kollektiv felelősség hatáJy --^k a tettes fe lderi the tétlensége esetére korlátozni. /10.o. a, . fokozatosság itt ugyanis nem érvénye­sül; a kollektiv felelősség az nnal ■ . Jv'. a", midőn a leltárhiány megállapitást nyer. Logfejlebb arró... . szó, ha később a tettes megkerül, az együttes felelősséggel terhelt kollektíva az aryagi fe­lelősség alól szabadul Téves szerkőnek az a nézete is, hogy a kizárólag a vezetőre és he­lyettesére korlátozott együttes /kollektiv/ felelősség mellett - az ellenőrzés vagy felügyelet elmulasztásának esetében - az előbb mondott két személyes együttesben a beoszott dolgozókat is be kell vonni, il­letőleg rájuk is ki kell terjeszteni az együttes felelősségét. Ez csu­pán lehetőség, amit ugyan - következő pontban ő maga is helyesen jegyez meg. /ll.o.c.p./ Helyesen „rtékeli viszont szerzőnk a kollektiv fele* lősség intézmény ének nevelő hatását, amikor megállapítja, hogy ez a dolgozókban az egymás munkájáért való felelősségérzetet alkalmas fej­leszteni. A továbbiakban szeiiéltetőer mutatja be a kapcsolatos eljárási szabá­lyokat s jól elemi az összetett eljárást, de nem mutat rá, hogy ez az eljárás melyi termelési ág területén kötelező. /Kohó és gépipar./ A selejtért v .ló anyagi felelősség kapcsán kivehetett volna szerzőnk j ndjes selejt esetén fenálló kártérítési felelősség természetére. Teljes selejo esetén ugyanis nem jár munkabér. Általában meg k* 11 állap-rónunk, hogy a szerző, felhozott hiányosságai ellenére is sz.p munkát végzett;, jogászi gondolkodásról és jó stilus érzékről, valamint arról tett tanúságot, hegy az anyagot alaposan ta­nulmányozta. Hiányosságaira és arra figyelemmel azonban, hogy a dolgo­zat elméleti része indokalatlatul szorul háttérbe a jogszabályok magya rázása mellett, a szerző dolgr tát, szorgalmas és dicséretes munkájá­ra tekintettel pályád!j helyett - a pályadíj összegének megfelelő ju­taloméi jjal javasolom honorálni. Szeged, 1952. december ló 6.-án. ». * * • tcfíL Dr. Perbiró József tanszékvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents