Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
5 r .#< Polgári eljárásjogi tea»«ék. A "Vörös Csili«®’1 jelige alatt érkezett perjogi dolgozatot áttanulmányoztam s ezzel kapcsolatban éssrevételeimet a» alábbiakban terjes*» tea el$t ló a régi Pp. jellemzése, a helyesen mutat rá szerző, hegy az a törvény alkalmas volt a burzsoázia kezében a kizsákmányélók érdekeinek védelmére. Az 1952. évi III. törvénnyé 1 kapcsolatban az itt st'%bályozott alapelvek tárgyalása során foglalkozik szerző a rendelkezési, a tárgyalási, a felek egyenjogúságénak elvével, azonkívül a szóbeliség és közvetlenség elvével, Dolgozatának eledén tárgyija a népi ülnökök részvételének elvét ia a itt Öntudatos ée csztélyharccs hangnemben dolgozza fel ezt a részt s helyesen mutet rá az ülnökök alkalmazásával kapcsolatban a burzso&ia esküdtbirósóga kizsákmányoló jellegére. Aránytalanul keveset foglalkozik a Pp. egyik legjelentősebb alapelvével a rendelkezési elvvel. Nem fejti ki, hogy mennyiben érvényesül a rendelkezési elv a per megindulásakor, valamint a per folyamán. Ezzel kapcsolatban úgyszólván megjegyzés nélkül idézi a Pp. vonatkozó paragrafusait. Nagy hiba, hegy nem állítja szembe, a burzsoa rendelkezési elvet a szocialista rendelkezési elvvel. fég rövidabben végez a tárgyalási elvvel s valójában ki sem fejti, hogy ni a szocialista érteimbe vett térgylási elv. Ezen a helye* is csak a Pp. vonatkozó szakaszait idézi, sajnos még a tankönyv, illetve jegyzet ezzel kapcsolatos részeit sem használja fel, A felek egyenjogúságának elvével kapcsolatban nem mutat rá szerző, hegy ;.’it jelentett a burzsoázia fennhangon hirdetett egyenjogúsága, s nem foglalkozik azzal sem, hogy a régi Pp,-nek a jegyzet által is tárgyalt, mely rendelkezései sértették ezt az elvet, ami által a gazdaságilag gyengébb fél rendszerint alulmaradt a perben az erősebbel szemben. A szóbeliség alvóval kapcsolatban egyáltalán nem emliti meg az Írásbeliség elvét, Így nem tűnik ki a dolgozatból, hogy mi a szóbeliség elvé-* nek előnye. Általában szerző nagy gonddal kezdte dolgozatát, de a porjogi alapelvek feldolgczása nem sikerült. Úgy tűnik, mintha a jól feldolgozott ülnökök léaavitrléf-fi* ölve után már nem lett volna ideje szerzőnek a dolgozat folyt, osua, s igy a legfontosabb perjogi alapelveket éppen csak hogy megemlíti azok bővebb kifejtése nélkül, A dolgozat első részének ügyes kidolgozása miatt dicséretre javasolom, í'zeged, 1952. december hó 9•-én. Dr. Tárnái Károly megbizott előadó.
