Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

AOI

o

Viezcnt a ki zsákmányoló államok "büntető eljárásának történetét •eamiesetre sem illeti a hely a szovjet szocialista büntető eljárás fejlődé* sének tárgyalása előtt, mert ez fejlődési folyamatosságot is érzékeltet, holott a szovjet szocialista büntető eljárás nem folytatása amannak, hanem teljesen uj, magasabb rendű szovjet szocialista jognak része, anmk a jognak része, amely a szovjet szocialista államnak a joga.

Véleményem szerint nem a kizsákmányoló államok büntető eljárásának

történetét kell ismertetni, hanem annak bírálatára van szükség. Ezt pedig csak a szocialista büntető eljárás elveinek és intézményeinek ismeretében lehet megtenni és megérteni s ezért a kizsákmányoló álla* mok büntető eljárásának bírálatát a pregramm utolsó fejezeteként kell felvenni.

Ami a büntető eljárás és a polgár i e 1 járás viszonyát Heti, véle- Ínyem szerint helytelen, hogy a két pregremm egymástól teljesen független - mind rendszerében, mind tártaim' a'ü. A két eljárás ugyanazokon a legfőbb alapelveken épül, az eljárást ugyanaz a bíróság folytatja lé s a bizonyítás tana, valamint a bizonyítások azonosak. Teljesen indokoldtlen, hogy a bizonyítás tanával ugyanazon évfolyam hallgatói -lőtt mas-más időpontban foglalkozzanak, esetleg más-más elvi álláspontot képviselve alker, amikor Visinszkij könyve a szovjet tudomány álláspontjával magyar nyelven rendelkezésre áll /Visinszkij, a perbeli bizonyítás elmélete a szovjet jogban, 1952. Akadémiai kiadó/. Teljesen indokolatlan, hogy amikor az igazságszolgáltatás alapélve it az alkotmány a bíróságok és az eljárás számára egységesen határozza meg, különböző időpontban és más szempontok szerint tágyalják meg ugyanazokat az alapelveket a büntető eljárás és a polgári eljárás oktatása sorén, /A polgári elírás Programmja pl. a törvényesség kérdését az első órákon már tárgyalja./

A programm javításának kérdései itt már mindkét eljárási jog pregrammját érinti, de véleményem szerint itt a legszükségesebb a gyors beavatkozás, mert döntő ideológiai kérdések tisztázásáról van szó, melyek tisztázása nemcsak az elírási jog eredményes oktatását teszi lehetővé, hanem igen nagytartalékokat szabadíthat fel az elmélyültebb oktatás s zámr .

Szeged, 1952. december hó 8-án.

Er, Bólya Lajos mb. tanszékvezető.- 11 -