Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

xolgéri jogi tanszék.

A polgári jog, valamint a szovjet polgári jog előadásainál a XIX. Pártkongresszus, valamint Sztálin elvtárs nagyjelentőségű munkája következtében a következő kiegészítéseket, illetve megállapításokat javasolom.

A./ .Polgári jog.

1«/ A líberálkapitalizmus és a monopolkapitalizmus tulajdonjogának 1 jellemzésénél rá kell mutani az átlag és a maximális profitráta elérésére irányuló törekvésekre, mint gazdasági törvényszerűségre. A fenti törvényszerűségre ugyancsak utalnunk kell az általános rész megfelelő helyén a kizsé’--mányoló társadalmak magánjoga fejlődésmenetének ismertetésénél,

2. / A római magánjog jellemzése során rá kell mutatnunk arra, hogy - korábbi, több szerző által képviseld felfogással eile tétben - az árutermelés a rabszolga társadalomnak is sajátja lehe^,

3. / A dologi jogban, a szocialista szovjet tulajdon jellemzésénél rá

kell mutatnunk a tulajdoni formák fejlődésének perspektívájára. A kolhoztualjdon ismertetésénél foglalkoznunk kell annak Össznépi tulajdon színvonalára emelésével. /

4. / A jogforrástanban a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek tárgyalásánál fokozottabb mértékben ki kell emelnünk a bíróságok, külösöaen a legfelsőbb Bíróság nevelő funkcióját.

B./ Szovjet polgári jog.

1. / A szovjet polgári jog előadásai során a szovjet tulajdoni formák ismertetésénél feltétlenül'utalnunk kell azokra a sztaálini megállapításokra, amelyek a kolhozporta tulajdonára vonatkoznak.

2. / A szovjet polgári eljárásjog tárgyalásánál feltétlenül utalnunk^ kell arra a megállapitásra, hogy az imperializmus jelenlegi szakaszában az emberi szabadságjogok csak formálisan léteznek és:Ki kell emeInunk azt, hogy ez hogyan jelentkezik a burzsoázia pol ári eljárásjogában.

Szeged, 1952. december hó 18.-én. Er. ró' Elemér tai székvezető. Római jogi tanszék.

A római jogi előadások szempontjából kiemelkedő jelentőségű Sztálin elvtórsnatAabszclgate.rtó társadalmak gazdasági viszonyairól tett •őgéllapitéB«. Különösen fontos e szempontból "Az árutermelés kérdése a szocializmusban” fejezet, Meglehetősen erőteljes volt ugyanis egyes

gazdaságtörténészek és jogászok részéről az a nézet, hegy Póma gazdasági viszeßfei épp azért;, mert ott a pun háború után árutermelő gazdálkodás alakult ki atipikusak a rabszolgatartó társadalmak viszonylatéban, szemben a nem árutermelő patriarchalis szolgatartó államok gazdasági viszonyaival. Ennek következtében a legfejlettebb rabszol-^ gatartó jogot,, a romai jogot sem tekintették tipikusan rabszolgatartó jognak, Szteálin elvtárs következő megállapítása ezt az álláspontot véglegesen és vitatna catlanul megdönti 2 "Azt mondják, hogy az árutermelésnek mégis minden körülmények között kapitalizmusra kell vezetnie és feltétlenül ke pita lizmusra vezet, Ez nem igaz. Nem mindig és nem minden körülmény e-k között ez a helyzet : Nem szabad az árutermelés kapitalista termeléssel azonosítani. Ez bee különböző dolog." Majd később "az árutermelés régibb a kapitalista termelésnél. Meg volt a ra'bgzolgatartó rendszerben és kiszolgálta, de nem vezetett kapitalizmusra".

A fentiek alapján Végtelenül tisztázódott a római jog megértéséhez feltétlenül szükséges romai gazdasági viszonyok egyik alapvető és eddig erősen vitatott problémája.

Szeged, 1952. december hó 18-án. Dr.Halász Aladár tanszékvezető.