Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

, . A középértékekkel / a számtani átlagról szóló integetések során/ kapcsolatosán kellene szólni a mozgó átlagokról. Egyébként az "idősorok átlagac. cimszó erre utal, de nem egészen világos, hogy valóban erről van szó. Itt a fejlődés alapirányának /trend/ meghatározásával is kellene foglaIkozni, legalább is a mozgó átlagolás tikján, ha a trend analitikus meghatározásáról le is mondanánk.

A. A/középértékek összehasonlitásáról " A mértani átlag alkalmazásának korlátozottsága" c. cimszó után kellene beszélni, bár helyén van ez a szóródásról szóló alfejezetben is, de itt cimszóval kellene jelezni azt, hogy a szóródás viszgálat mennyiben dönt a középérték tipikus vagy atipikus jellege és értéke fölött.

A szóródásró] s^.óV, . ’-pjezetben a standard deviation-t feltétlenül meg kellene emf , a. és az ok megállapítására szükséges képletet adni kell. Úgyszintén címszóban un gémütendő a maximum-minimum vizsgálat mint a szóródás legprimitivebb mérésmódja, nemkülönben a variabilitás, mint az egymásután következő sortagok számértékingadozását rögzítő vizsgálatmód .

5. A "jelenségek.összefüggéseinek mérésére szolgáló statisztikai módszerek" végén cimszó. ille sztendő: "A ccrrelációs coefficiens /együttható/.

6. statisztika’története c. fejezetben, a 2-ik bekezdésben jelezni kellene azt, hogy a polgári statisztikában volt és van a matematikai irányzattal s zemb en ellőnzék.

Szeged, 1952. december hó 8-án.

Dr. Sehne 11 er Károly egyetemi tanár.

. tető eljárásjogi tanszék.

í. büntető eljárás" jog pr^‘Tamni» ja - véleményem szerint - két irányban

.•sorul javib-íóv-. , elletve további Isztésre. Az egyik irányba szovjet c járási jog felé macát, másik a polgári eljárási jog felé.

„ / Prcgrammunk a s ziocialista büntető eljárás fogalmának meghatározásinál bizonytálanroóik. Ez azért van, mert nem vonja le annak^a ténynek minden következményét, hegy a mi szocialista el jólesünk előzménye r.em a burzsoá eljárás, hanem a szovjet szocialista bűnt-tő eljárás.^Szocialista büntető eljárásunk létrejöttében a szovjet szocialista büntető el járásnak épen olyan szerepe van, mint államunk létrejöttében a szovjet állammal. A szocialista büntető eljárást nem lehet meghatározni csak akkor, ha abba a szovjet r.zccialista büntető eljárást belefoglaljuk. A Programm I. témája azért bizonytalan és mesterkélt, mert a szovjet eljárás befoglalása nélkül törekszik meghatározásra.

Ennek a következménye az is, hogy a szovjet büntető eljárás fejlődését külön a III. témában tárgyalja a pregramm, holott a mi eljárási jogunk fejlődésében ennek első helye van. Nem lehet megérteni eljárási jogunkat, ha tárgya] ását néma szovjet szocialista büntető eljárás létrejöttével és fejlői ésével kezdjük.