Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
o y statisztika 'iasi idegen testként tagolódik be a stúdiumokba, havem elsősorban ezért, mivel a statisztika tudomány - illetve módszer déllegével és feladataival éjypen a legutóbbi években és a közelmúlt hó' 'apókban igen él ár-.k eszmecsere folyt a Szcvj at unióban; ezekről a Staéieztikai Szemle utóbbi számai nem csak beszámolnak, hanem teljes terjedelmekben közük a szovjet statisztikusek legjobbjainak /DRUSZINTTR SZTRUMIL1N, mIEáJLOV , ±l.GZAIiS7, KÖZI,07 és CSE3NEMSZKIJ/ tanulmányait, amelyeknek bizonyos, részben már egybehangzó tanulságait a programs; Ölszeállitásónál figyál enbe kellene venni* Ettől függetlenül is szükségesnek tartom azt, hegy a statisztika tervgazdasági .feladatnak vázolása élőt t határoljuk el a statisztikát a többi társadalomtudományoktól és állapítsuk meg - lehetőleg definíció , formájában - a statisztika fogalmát. Csak miután megállapítjuk, hogy • mi a statisztika, azután lehet a különbséget megtenni a szociálista és a polgári statisztika között. Tehát a statisztikára nézve jellemző "differencia specifica" szabatosan megái lap tandó és a programúiba okvetlenül felveendő. "A statisztika módszere és alaptudományai" c. bekezdést didakti i okokból előrevenném / a 2-ik bekezdésbe/ és "A statisztika osztályjellege stb" c, bekezdés/ csak ez u t á n jönne. 2. A nagy számok törvényéről szóló /és a programra szerint a szóródásról szóló., tehát a köz ép értékekkel kapcsolatosan tárgyalt fejezetbe kerülő/ £ jt:geté sek szintén az első fejezetbe kívánkoznak, Ha ugyanis szólunk ,arról, begy miért nem a matematika az alaptudomány és hogy miért a dialekti .3 módszer + a politikai gazdaságtan fogalomelhatárolásai képezik a statisztika alaptudományait, akkor ide kivánkozik nagy számok törvényének a lényegéről szóló fejtegetés, mint a matematikai Stasztikusok, sőt a nem-matematikai polgári statisztikusok egy részének g ument urna. Itt kellene néhány cimszóval jelzni azt, hogy nagy számok byes értelmezésével szemben a jelenségállandóságot hangsúlyozó és a ..ónálló viszonyok rpoligetikáját hirdető értelmezés teljesen téves, .ellett a szóródással kapcsolatosan ismételten lehetne beszélni a vogy számok törvényéről, kimutatván - itt már gyakorlati példákkal - jelenség helyes felisme résének a táguló megfigyelési körrel párhu'osan javuló esélyeit. A grafikus ábrázolás módszerével a visz cry számokról szóló fejezet után c'rmk, tekicrőtből arra, hogy a sorokhoz és táblákhoz szoroson, es iogikum‘c kívánkoznak az ezeket megvilágító^és^áttekintő viszonyszámok. De figyelemmel arra isj hogy a grafikus ábrák tekintélyes része, mondhatnék nagy többsége nem absz^'ut számokból, hanem^ viszonyszakból kés sül. Tehát a viszonyszám fog ma az^ábrázolás_elé kivánkozik, merőbe: 1 didaktikai okokból is / is irtre épteni az ismeretlent/ A. A viszonyszámokkal kapcsolatban külön címszavakat kell illeszteni^ /Az intenzitási vis zonyszámckkal kapcsolatosan/ a specifikus és generális viszonyszámokra, nemkülönben a generális /globális/ viszonyszámeknak a standardizálás segítségével való átértékelésére. A fejezet végén szintén külön címszavat igényel egy kisebb alfejezet, amely az abszolút^ számok pótolhatat].ansagára és a viszonyszámokkal való érvelés kizárólagosságának veszélyére utal.