Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. 12. 05. 3. rendes kari ülés
- 15 -#5* B hagy om* nyes ápolása azt jele úti, begy a »agyar dolgozó nép megakadályozza az elnyomókkal folyt, imRiár Javára eldőlt perek újra felvétő lét es hogy tovább kivárja fejelszteni a magyar múlt kultúrájának baladó elemeit. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanításai mutatnak irdryt arra, ho*y ezeket e nemzeti és e yoen nemzetközi Jellegi haladó hagyományokat ho.yan kell .»a eir.i, megbecsülni és a jelen , . küzdelmeiben felhasználni. A magyar haladó hagyományok sok olyan rogrammot vetnek fel, amelynek megvalósítása feladatként népi der;okraciánk előtt áll. Szabó professzor haladó Jogi ha._vosm-.ry a inkát két területen ke,esis a múlt Jogrendszerében és a múlt jogtuc bányában, tehát e haladó intézményekben és haladó nézetekben. fiemeli, hogy a múlt jogrendszerében alig találgatunk ha adó hagyományokafc, Kern szabad egyes * törvényeket ©z egységes rendszerből kiszakítva, pozitív« értékelni. Reakciós intézményekben nem szabad a "nemzeti szellem" megnyilvánul.'salt látnunk, mint egyik-másik régebbi Jogász tette, i égsem helyes, ha a múlt jogát egészében elvetjük, Így a"haladó javaslatiakat is* 1' cczi, 1841-49, ISI.; jogalkotásai feltétlenül haladó jogi hagyományaink. Á haladó-mivolt mértéke azorjfcn r+- . lehet csak a j c , hanem a tora adriai fejlődés egésze, iái.a jogtudományt illeti, itt. a haladó gondolat megnyilvánulásának a tételes jognál kedvezőbbek a feltételei, he ezeket a hagyományokat elsősorban a hivatalos jogtudomány által agyonhallgatott jogászok között kell keresnünk, amilyenek pl. a Üartinovics-ossieesküvés jogász-résztvevői. Az előadó óva int attól, hogy a jogászaivolt kereteit túlságosan kitágítsuk, vágy haladó ősöknek tekintsünk olyanokat, akiknek csak egy-k- t határozottabb fellépésre volt erejük. A haladó jogászok rangsorának megállapitásónál a haladó hagyományok mér lékét nem szabad leszállítsunk. Az előadás végül megvizsgál» t, hogyan jelentkeznek jogunk és jo jtuclctriáryurk múltjában a haladás elemie: küzdelem az önálló magyar jogtudományért, közdelem a feudális joisaemlélet ellen, küzdelem a polgári vívmányokért, az önálló országért, alkotmányért és jogért, küzdelem a reakciós burzeoá-imperialista jogi törekvések és elméletek ellen, harc a szocialista jogért és jogtudományért. Ebben a részben főként a polgári radikalizmus Íróinak, rikler Gyulának és uzászy-Öchwar« Gusztávnak relativa haladóként, viszont a fanácsköztórsaeágnak következetesen hala óként való értékeléséről volt szó. őz vezetett át ahhoz a &■ akolati követeiméig ez, hogy a haladó jogi hagyományokat,-- amdyek mai küzdelmeinkben is erőt és segítséget a- nak - nemesek a jogtörténészeknek kell kutatni ok, hanem a magyar szocialista jogtudomány minden munkásának. A felvázolt vitabe előadás számos hozzászólást váltott ki, melyek részben uj ejvi szőj pontokat, részben konkrét haladó elemeket vezettek fel. ivarunk részéről Bónis György, halász Aladár és Móra Mihály : rofesaatrok vettek részt a vitában. Bónis Qjrörgy a jogtörténet feladataival foglalkozott e heladó hagyományok felkutatásában* » haladó hivatásos jogászok életének és működésének megismerése, a jogot ha.:adó irányban fejlesztő közéleti férfiak jogászi munkásságának feltárása es az egész jogfejlődésnek a hala* /
