Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. 12. 05. 3. rendes kari ülés
- 6 -% klasszikusai az elmélettel szemben elengedhetetlen követelményekként támasztanak* Wem szabad ezeknek az előadásoknak - gondolunk itt elsősorban a humán karok elméle ti előadásaira - a történelmi valóság egyszeri recitálásában kimerülniök, hanem elengedhetetlenül szükséges az, hogy ezek a tények a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban hozassanak, Az előadás elméleti tételei a mindennapi életből példák felhozatala mellett találják meg kapcsolatukat az élettel, mert csak ez biztosítja a hallgatók érdeklődésének felkeltését az előadás anyaga iránt. A folyamatos tanulás biztosításának elengedhetetlen feltétele az, hogy a hallgatók jegyzeteljenek, lem kétséges tehát, hogy az előadásnak jegyzetelésbe feikalmasnak kell lennie, azaa kerek egésznek, egy, vagy több, de önmagukban is egy előadást kitölteni alkalmas tárgyúnak, s olyan ak, hogy a hallgatóság az egyes tételek súlyát más tételekkel özemben kiérezzék, azaz maga az előadás tartama nehagyjon kétséget a hallgatóság előtt, hogy melyek voltak az előadás súlyponti téiélei, s melyek nem, - elyesnektartja azonban ezenkívül Krajevszkij professzor ott, ahol ez lehetséges, szükséges és nehézség liélkül megvalósítható az előadások programmjának a hallgatókkal való Írásbeli közlését is, az előadásokat megelőzően. Véleményem szerint azonban ez a mi Karunk viszonylatában az előadások kötelező tematikájának a tanszék hirdető tábláján való kifüggesztés utján is megvalósítható, amennyiben azonban teljes jegyzet áll már a hallgatók rendelkezésére, úgy a jegyzet, tartalom— jegyzéke helyettesítheti ezt. |z előadás anyagának végül olyannak kell lennie, hogy a hallgatókat - miután érdeklődésüket a tárgy iránt felkeltetne - elgondolkoztassa bizonyos problémák tekintetében, s eszel motorjává váljék a hallgatók egyéni t an ul • hsának, de sőt esen túlmenően a hallgatók önálló kutatás iránti vágya felkeltésének. Amennyiben az előadás mindezen követelményeknek megfelel, azonban ennek ellenére vannak hallgatók, akiknek az érdeklődését - e itt már a hallgatókban rejlő hibákról van szó - még sem sikerült fölkelteni, - ez a havonta tartandó Írásbeli dolgozatok értékelése vagy a hallgatók egyéni tanulásának más módszerrel való ellenőrzése 3orán feltétlenül kitűnik - ug„> a konzultációk lesznek hivatottak, szükség esetén egyéni konzultációk arra, hogy a hallgatók© g vonalán mutatkozó e ; lányosságokat megszüntessék. Az előadásokkal szemben támasztható követelmények vázolása után rátért Xrajevszkij professzor eaborátuma a szemináriumok kér ésére. A szeminárium, melynek szerepét a jogi Karok viszonylatában részben a szakkör, kisebb részben pedig a gyakorlatok vették át, soha se tegyen tárgyává átfogó jellegű anyagot, hanem csupán részletkérdéseket, mert ez a biztosítéka annak, hogy a sze ináriumi mpnka megtereáubse a hallgatónak a tudományhoz való u.n. alkotó viszonyát”, s előmozdítsa az elmélet és a gyakorlat állandó kapcsolatát a hallgató tudományos munkájában. a szemináriumi munkakeretében a diák ne csak regisztrálja, amit tud, hanem igyekezzék tékájának ónálló ele -zésére. "e jelentsen az akadályt a szemináriumi munkában , hogy a kérdéses tárgyal eddig még senti sem foglalkozott, sőt éppen ez ösztönözze a hallgatót az alkotásra. a szarniaáriumi dolgoza^ felolvasása mindig lehetőleg a tanév végén történjék, hogy legyen idő az a yey al pos kimunkálásra. A dolgozó hallgatók ismertessék a munkájukban felmerült oly kérdéseket, amelyek vita provokálésa alkalmasak, mert ezzel e gyrészt, saját néesteik kitisztulását szolgálják, másrészt pedig a töbii résztvevők ismeretkörét tágítják, s végeredményben valamenryiük vitakészsége növekszik e záltal. a szemináiumi dolgozat elkészülte után következik annak nyilvános ülésen való ismertetése, felolvas sa, vagy előadása.
