Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. 10. 17. 2. rendes kari ülés

szükséges azért, mert - különösen az uj I.éves hallgatóknak - meg kell szokniok a fegyelmezett munkát, mért a folyamatos tanulás éveleji elhanyaclása ismét a kampányszerű tanuláshoz és ezen keresztül gyengébb tanulmányi eredményekhez vezetne.

Az I. évfolyam hallgatói az ország különböző területeiről, különböző középiskoláéiból, vagy szakérettségis kollégiumokból kerültek be, különböző előképzettséggel rendelkeznek.

E tényből következik, hogy a tanulmányi munka a fegyelem terén különböző elgondolásaink vannak s komoly munkát igényel, hogy ebből az évfolyamból is olyan fegyelmezett évfolyam legyen, mint pl. a jelenlegi II.évfolyam.

A tanulmányi fegyelemmel kapcsolatban felmerülő első kérdés a felsőéves, főleg mezei hallgatók tanulmányi fegyelmének megszilárdítása. Az a több évtizedes gyakorlat, amelyet a Jogi Karok követtek a mezei hallgatókkal szemben, azt eredményezte, hogy a tanulmányi fegyelem megszilárditása most ezen a téren okoz a legtöbb gondot.

Ezek a hallgatók megszokták, hogy vizsgáikat bármily későn teszik le, s bármily későn iratkoznak be a következő évfolyamra, ez az Ő részükről indokolt és elfogadott. A minisztérium már a múlt tanévben tett lépéseket a mezeizés felszámolása érdekében. Ez év julius 7-én megjelent a 137. számú Minisztéertenáesi rendelet, mely előirja, hogy egyetemi hallgatók állást nem vállalhatnak s csak kivételesen indokolt esetben, amennyiben munkahelyükön nélkülözhetetlenekkaphatnak felmentést az előadásod látogatása alól.

E rendelet segítséget nyújt a lemorzsolódás elleni harcban is, amennyi, ben előirja, hogy egyetemi hallgató 1951. szeptember 1-től állást nem vállalhat, s amennyiben valamely vállalat, vagy intézmény alkalmazza, az ellen eljárást kell inditani, melyeaák eredménye ötezer forint pénzbüntetés.

Ennek alapján e tanév elejére véglegesen tisztázódott, hogy ki az a hallgató, aki az előadások látogatására, van kötelezve, s ki az aki ez alól felmentést kapott.

Ugyancsak jelentős lépés a tanulmányi fegyelem megszilárditása terén a közelmúltban megjelent Khl. rendelet, mely előirja, hogy minden vizsgájával elmaradt hallgatót fegyelmi elé kell állítani. E rendelet értelmében a közelmúltban 21 hallgatóval szemben indítottunk és folytattunk le fegyelmi eljárást.

A Fegyelmi Bizottság 8 esetten a hallgató utóvizsgára való bocsátását létt indokoltnak,

5 esetben a hallgató évismétlésre való utasításét, s 7 esetben az egyetemről való kizárását javasolta.

A fegyelmi büntetéseknek az összes hallgatósággal való közlése nagymértékben hozzájárul a tanulmányi fegyelem megerősítéséhez. A Tanulmányi Opztply - az előadások, gyakorlatok látogatásét a csopcrtmegbizottakon keresztül rendszeresen ellenőrzi.

Az a tapasztalat, hogy a hiányzások száma csők-