Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés

- 5 -£./ Végül még egy irányt szabó analógia. A tsrvgazdálkodá sbsr. egyre négyóbb szerepet szájunk a tömegek ke 2denéry e zésének. A dolgozó iö-Regek részvételének ez,üzenek elo’tervelben "osztonzo hatásuk van. A saját ötlet, a kritika mongos.itó ere;j e nem szorul magyarázatra azok szénáin, akik a Párt történetet ismerik. A sokat emlegetett rejtett tartalékokat ez a kritikai készség és aktivizált részvétel igen sokszor felszínre hozza. Legalább ennyire gyümölcsöző a kritikai készség fokozása, vitáké Ív fels zabad itása és a probléma felvetés élesztőse a tudományos nunkában és a felépítmény-Je Hege folytán a tudományos problémák elintézését nem egyszer +-ulkf"';gr,*’lyozó állam-és Jogtudományok területén, ahol az avantu^rd Arv ; .'-a való haj3 am az elemzés és a gyakorlati példák odaadó elemzés én «JK noha útjában áll.

Lemondunk amég kínálkozó analógiák kifejtéséről. Ezek útját Járva különben is csak arra kapunk leletet, hogy milyen Ösztönzésedet, elvi iránymutatás ókat nyújt a kodás a jogi és állam tud cményi

karok munkájának, A szocializmushoz hü jogásznak azonban arra kell gondolnia, hogy miképpen s zo Igélhatja munkájával a tervgazdaság és így jelesül az Ötéves terv feladatait, közvetlenül Í8.

E lehetőségek számottevőek és aolroJ ^'1uak

A tud omány'os kutató munka valamint a nevel ' ? munka tervgatd»«• gi vonatkozásait illetve, tervgazdaság-támogató szerepét szigorúan alig lehet elkülöníteni. Nyilvánvaló, hogy ha a tervgazdálkodás célkitűzéseit tudományos analízissel pozitve értékeli a professzor, ava*y éppen ily irányban publikál, ezzel már közvetve nevelőleg-oktatólag Í3 hatott, A szó és a betű révén a különböző szol fiatok összef onódnak.

Ha itt a Tudományos Akadémia Jogi Állandó Bizottságának az "téves tervv< kapcsolatos tájékoz tatására és a jogi karok tudományos terveire vonatkozó állóaf :gla1/c,z‘!ra utalunk., akkor ezze 1 jelezni kívánjuk azt, hogy nem járunk tör. ölen ut, kon. Ms részt az ismétli sek hibájába sem akarunk esni.

Hogy a konkrétumokhoz közelebb kerüljünk induljunk ki SZTÁLINNAK a szocialista tervgazdaság legáltalánosabb, tehát az egyes tervidőszakok különleges célkitűzéseitől függetlenül érvényes feladatainak felsorolását tartalmazó fejtegetéséből. Ezek szerint a. szocialista tér első feladata az, hogy biztosítsa a szocialista népgazdaságnak a kapitalista környezettől való függetlenségé t és ^ önállóságát,

Amásodik főfeladata ez, hegy a egerositsé a szocialista gazdasági rendszer oszta11 a.n hat,plmát és elzárja a kapitalista elemek keletkezésének minden csatornáját.

A h arm a d i k főfeladata az, hogy lehetetlenné tegye az flűPépytalanságok_g;t i népgazdaságban, e zavarok lehetőségét pedig uj gazdasági tart?.lékek létesítésével és növelésével biztosítsa.

Az egymással diai ktikus egységet képező három főfeladat - ismételten hangsúlyozzok - alapvető minden szocialista tervezés számára é igy - amennyire a dialektika álláspontján álló társadalomkutató és jc gesz megengedhet magának ilyen kifejezést - bizonyos vonatkozásban időfeletti elemét képezik e feladatok mind e n országban és minden időszakban £ cnonlevő perspektivikus, kisebb, vagy hosszgbb tartamú tervnek. Tehát a három, vagy Öt éves terv reszfeladatai, még oly fontos döntő láncszemei is e főf e ládátokat szolgálják.

Következik ebből az, hogy ha a jogász, az állam-és jo gt ud cnány i karc munkájukkal e hárou főfeladatot tud ják szolgálni, akkor tulajdonképi már az egyes perspektivikus terv időszakok célkitűzéseinek útját is közvetve, vagy akár * közvetlenül is egyengetik és siettetik.

Mit tehetnék az állam-és j o gtud arány i kar dk e három főf exadat valósításának si©tettese édekeben9 A íőf el adatokat külön taglalva.