Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés

- 6 -tad 1, /kapitalista környezettől való füg get len it és/ Ken szorul

etgyará zatra, kegy a f üggetlenitést elsősorban a nehézipar, a gépipar iZtcsithatja. Mint SGRÜKIK 'mondja: "csak a nehézipar fejlesztése tette lehetővé a korszerű a hadiipar, a közlekedés, a kollektiv mezőgazdaság, a könnyű és az élelmiszeripar megteremtését és kifejlesztését, a nép jólétének emelését." Természetes, hogy ezen alapvető feladatot szolgáló fontos eszközök előteremtése a technika, a szocialista akkumuláció és az értéktöbbletet az a 11 hm. javam kisajátító forradalmi vivmány-sorozat gyümölcse és ehhez a jogásznak közvetlenül semmi köze nincs. Ámde a kap telist a köny:--ttol váló függetlenítő snek varnak s zellemi eszközei is.

Ke rénts6m arra gendolunk, hogy a kapita 11 sta tudcraány eredményeitő 1 elzárkózzunk. Is -"•ni kell a ki___ As eredményeit és a szellemi fegyvereket. Már'csak az ax ' -r’-kal szemben való védekezés céljából is.

Ellenben értjük e szexiem eszközök alatt azt, hegy a monopolkapicaixzmus lényegé ben re jlő profitéhséget és imperiali sztákus terjeszkedés vágyat, háborús veszélyforrást és a kizsákmányolás lényegében rejlő s az emberi néltcságpt megalázó vonásokat kidomborítjuk a külomböző eloadáso! során. E negatívumok mellett felhívjuk a figyelmű a ki zsákmány olásne ntet osztály nélküli kommunista társadalom fölényeire, előnyeire, nemkülönbe: arra, hogy a profitérdektől való mentesülés a tudomány feg.lőcfésének mély határtalan perspektívái t nyit ja meg. Hogy ismék MERVE ZSlGMOND szaVí idézzük: "az oktat óvjak... olyannak kell lennie, hegy a lehető legs zenei sabban összaf umy,-,n azzal a küzdelemmel, amelyet dolgozó népünk folytat a szocializmus építéséért. Vissza kell tükröznie azt a gyűlöletet, ameljyel dolgozó népünk viseltetik mindazok iránt, akik életünkre, függelem s é günk re í s s zab a d s á gonk ra te me k. "'

Nem szabad fé1 veri, hogy maga a'kulturforradal&m, amo]yen étme gyünk és amelyben az egyes tudománykarok többé vagy kevésbbé aktiv rés is vállalnak, önmagában is függetlenítő erő, oamely pus zta létével és fe lödé sével is elszigetelő erőként hat. Ha rá tudunk mutatni arra, hogy a könyvtárügy, •-> széles rétegek olvasók Ive, az üzemekben tartott müvéé színvonalú han; versenyek, a dolgozók üdülése, a csecsemővédelem stb. rnlyen hétmérföldes léptekkel haladt pár év alatt, akkor .már e ténnyel - mint a szocializmus magasabb rendőségét manifesztáló "prepagandaanyaggal" is elkülönítjük a szocializmust építő társadalmat a kapitalista környezettől.

A tények propaganda-értékét a jog-és államtudományi ismeretekké! rendelkező, tehát sokoldalú kutató talán minden más szakbelinél élesebi látja meg. A jogász a maga jog-és társadalomtörténeti, gazdaságelméleti marxista politika közgazdaságtani, nemzetközijogi, statisztikai stb. ismereteivel a társadalmi fejlődés - nem is eléggé méltányolt - felismerője, számont ártó ja és értékelője. Ezért megfelelő anyagszolgáltatás bírotkáben igen sokat tehet s kapitalista környezet és a szocialista társadalom közti kiáltó különbség és szakadék -udatositása körül és ezzel a leendő jogászok vilá gépének kialaldtásában igen pozitív sas re pet játszhat.

ad 2. /az osztatlan hatalom megerősítíse/. Ahhoz, hogy a szocialista gazdasági rend osztatlanná váljék vagyis, hogy a népgazdaság minden ága szóci lista ingyen, az állam- és jogtudományi karok hozzájárulhatnak. Hemcsak tanító munkájuk!. 1, amely - az amúgy is rendelkezésre. álló tematikák alapján - a szociálissá tulajdon, jövedelem- és munkaszervezet előnyeit és magasabbrendúsc;gét kellően kidomboríthatja, hanem azzal is, hogy a jogszabályalkotó, Modifikációs munkában hatékonyan reszt viíSz. Ez a jogi szabályozás s ezzel az életviszenyoknak^ a szocializmus célkitűzéseit erősítő alakulásóra igen előnyös, segítő hatással lenne. Gondolunk itt nemcsak a mezőgazdaság, az árué lösztás kollektivizálásának jogi vonatkozóasira és a szocialista szövetkezeti