Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés
— 4- +dolgozókra, akiknek tejjesitménye iből tartja fenn a zzocalists orsság a jogi karokat és folyósítja & múltban nem ie álmodott nagyaégu ösztöa* dijakat, aki or tartoznak jogászaink teljes értékű ellenszolgáltatással, A felelőtlen, igazolatlan mulasztások rendszerét sem tűrheti el a munkai egye 1 os igényét minden vonalon érvényesítő tervgazdálkodás, Q./ A nápga zdosági tervek telj ositégének egyik legjelentősebb biztosítéka a. szocialista munka verseny, A képit.lista társadalomban r. magasabb profitért folyó is zz a ura re illákban részes versennyel szemben a szociálist : nunh-..verseny elsősorban az egyes csoportoknak, brigádoknak a versenye, Az állam- és jogtudomány!, karokon az egyes tanulmányi csoporté k c.u . .„sál folytatott versenye az egymáson való kölcsönös segítés szükségét fokozza. Az elérendő jobb eredmény feltámasztja a " mindenki mindenkiért felelős" mélyen szocialista olapóraósót ős < ez .a gyakorlatban kézzel fogdát? jó eredményeket, az át lay as színvonal emelkedését időzi elő. A tervgazdálkodás szellemébe beleülő munkaversonyek a tervgazdái ke dd ara belliit tt j gi és álla rab udományi karok munkntcrveiből nem hiány--zhatnak, d,/ Amiként n tervgazdálkodás fejlettebb foka mellett a mennyiségi tolj csitminycken felül n minőségi tel jesi tera^is nagy súlyt helyeznek, ős amiként nem beszélhetünk teljesítésről a részi etekben vaL ó minőségi s 8? b vány 'k figyelembe vétele nélkül, az ónképpen a jogi ób államtudományi k rok ton itó ős nem utolsó sorban kutató munkásságában is mindinkább előtérbe kell hegy lépjen a minőség kérdése. Nemcsak az a kérdés, hegy mennyit? milyen? cs hogyan? problémája is kopogtat, A j égiszek színvonalas szakképzettsége és ideológiai tájék: zettsága - a két# ségtclon javulás ellenére is - hogy még kivinni valót. Medve Zsigmond legutóbb az ” Állam és Köz ige zgnt 1 sb an" megjelent tamlmdnyára utalunk# A j'gi ób ál 1 . .m t u de many i keirken s bort ékeknek, a követe lm ény de nek b ize nyes emelése elengedhetetlenül szüksége. Elvégre lazított normák mellett könnyű a túlteljesítés. A jogi knroken az 1951/52, I, félévi kollokviumok érdemjegy átlaga nagyon magas: 3,74- 3.69 pont között ve ál, A kérdés az nandig: mennyit követelünk cs hegyen mérlegelünk? A tervgazdálkodás célkitűzéseihez h-zsenié., ehhez ill-..szkodé állam- és Jogtudományi képzésnek példát kell vonni a munkatermelékenység e z okúdat lan eme Ik eá őséből. Itt is át kell térni fokc z at c ann a haladé her« mákra é s nen^szab-vd a leggyengébb képeséógü jelöltek szinvenaláhe z iga*» z: dni a kérdések i élte vésőnél, a. s zárna nkerendő anyag meghatározás dnll. o./ Bár sok v on't te zásban tárgyalható, mégis itt kell mogemli te ni ez o Írnél a t és a gyakorlót egységének követelményét is. A tervgaz dél ke** d.'aer.l, való analógia s5c:f~ *3 zökő. Hl hz.cn nan uáfi- mint a szocializmus elrl Fíet enek a gyuKorl aUDa Ulteníesa. J ... A szocialista jog rendszere és tételei sem öncélúak, hanem eszközök arra, hogy az embereknek, emberek általi kizsákmányolása megakadálycitassék és a társa hálni tulajdon teljessége, annak minél hathatósabb védelme biztosíttassák. Ha a szocialista jogászképzés e döntően fontos gyakorlati c élkiti.zés tői el imbolyog, akkor bekövetkezik az az állapot amelyet SZTÁLIN igy jellemez: "az elmélet tárgytalanná válik, ha nem kapcsolódik a forradalmi gyakorlattal, éppúgy, 1? int ahogy a gyakorlat is vakká lesz, ha non világos it ja meg útját a forradalmi elmelettel ♦ Ugyanitt idézzük iflSDVE Z-SIGI/ŰNDÜT: .. "a jogi oktatást & mindennapi élettől elválasztani csak mesterségesen, csak m-chanikusan lehet. Az tény, hogy ez él ő jdásek a gyakorlati élettel nem v ol tak kellőképpen, alátámasztva, illütve a szocializmus épit és ének problémái nem va tak szorosan beleágyaüva az előadásokban, az oktatásunknak egyik donto hiányát mutat j a. " a
