Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés

Természetesen e fő í e la dat ok több ré sil et felad atra bonthatók.

Könnyű bizonyítani azt. hogy "a szocialista államTM és jogtudományi karoknak mindenekéiott szilárd ideológiai é . pplit k 1 neveiésro kell a legnagyobb súlyt ÜelyeHlSJcT a'szenlia a "í íHo jogász nen .lenne meggyőződve arról, bog;/ maga az osztályok nélküli, kiz sóknbriyoló.suentes társadalmi rend helyes és tökéletesebb fejlőd esi fokot .jelent, akkor az ezen cél eszközéül tekintendő tervgaöáikcdás helyességét son látná bű. így a jogi és államigazgatási apparátus sen szolgálhatná teljes erővel és sikerről a tervet. Ezért a marxizmus és leninizrus tanítása'és külörnsen a r>ar?r.p;pzó aságeInélot tanulmányozása a szocialista jogászkfci -'..yam oszlopa, amely nélkül az egyes szakjogok

részigazságai J^..oia?a épülnek és ‘igy non 1:: építhetik tovább a tervgazdálkodás. -e c^itüzéseit.

Még mindig áz’itltalcáiiosságkknól marsává és a tervgazdálkodásnak a jeg/e vképzíjSr® alkalmazható sajátcos-'gait szenügyre véve 1 es zögezketjük a köve vajaikét:

a/ A népgazdasági tervek zénygéhez tartozik a pGrspekttvo.-rrT-ujtása, az e±ore*aezes. A jog: es allontudonany 1 tárgyak lényegéből folyik az, hogy ezek oktatója» tanulmányozója se maradjon adós a perspektivikus szemlélet és lát tat ás-móddal, Értjük ez alatt, egyrészt azt.hogyp az egyes, tárgyak előadójának éve zfcetni kell, hogy nil yen szerepet játszik tárgya a s.zocializnus építésében, de legalább is fel kell sorolni amazokat a vonatkozásokat, feji ©tényeket; amelyek a tárgy különböző témáit az osztályharchoz illetve e szocializmus fejlettebb társadalmi rendszeréhez fűzik. A szaktárgyak ily szenpcntból való kulcskérdéseinek az eljövendő uj társad alommal kapc-sol ötös alapvető problémáinak felvázolása nélkül a fától, nen fogja látni az erdőt a leendő jogász. Amiképpen a terv nemcsak rész-intézkedések, beruházások sokasága, hanem a távolabbi döntő célkitűzéshez kapcsolódó és egymással láncszerűen összefüggő beavatkozások elhatározó fontosságú rendszere, ózonképpen a szakjogok és áliamtudományok általános ás különös részei szorosabb vagy lazább szálakkal bár, de összefüggésben várnék á-^roletárdiktabura azon fokozatával, amelyben élünk, Ezt a perspektívát kell megláthatni a hallgatókkal. .Másrészt perspektivanyu.jtési köteIczebtségről beszélhetünk oly értelemben is, hery a- jog-és államtud órányi karok oktató személyzetének szüntelen reá kőn mutatniuk arra, hóm/ a leendő jogászok számára milyen poifc.pt.kki ak nyílnak a szocializmust építő társadalomban. Tchét’a jogászok helyét, funkcióit és feladatait - mindig a konkrét szakjog szükségleteiből illetve tárgyi természetéből kiindulva - fel kell vázolni, mert sokszor nem is látják kellően az elhelyezkedési lehetőségeket és - ami ennél is fontosabb - nem érzik át kellőképpen a jogászi hivatottság vonzó erejét. Természetesen az ily 'értelemben vett perspektiva-nyujtés hitelét fokozza az, ha a végzett jogászokat valóban el is helyezik az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a vállalatok körében illetve a különböző minisztériumok elvi és tervosztályaiban illetve szón őrhelyeken, ahol. jogszabályalkotás és ügyviteli ellenőrzés folyik.

b/ Az utasitás-yelleg, a teljesítési kötelezettség és az ezekből folyó fegyelem kötelezettsége nem csak egyik mellókkérdése a. tervgazdálkodásnak, hahem a központi, dö 'to problémák egyike. SZTÁLIN mondja, hogy "terveink neu prognózisok, mm találgatások^ hanem tervutasítások, amelyek kötelezek a ’'ozető szervek számára." Ebből folyik az, hogy ha a tervgazdálkodásra «xrekt s azzal magukat azonosító szocialista jogászokat akarunk nevelni, akkor szigoiu 6 S r'j á non kérendő tervek szerint koll végezni oktató, nevelő és kutató munkánkat. A fegyelmezett tanu‘ ---------wwh - Be kell láttatni a jogászokkal azt, hogyha az