Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés

hallgató jegyzetét tanulmányozták át. Kitűnt, hogy cs'k a hallgaték egyt izedének voltka jó jegyzetei, körülbelül harmincat lehetett lej. elégitőnek mondani, a többi jegyzet azt bizonyította, hogy a hallgatóknak nincs gyakorlatuk a jegyzetkészítésben.- a hallgatók egy része arra törekszik, hogy az előadást szószerint jegyezze. Ilivel ez fizikailag lehetetlen, a jegy z te k összefüggéstelenekké , következetlenekké válnak. Ezek a hallgatók rendszerűnt nem mélyednek el az előadások anyagába, nem követik az előadó gondolatmenetét, félig gépiesen irnak.- Sok hallgató nagyon könnyen megérti a tényleges anyagot, azt részletesen feljegyzi, de kihagyja az előadásban kifejtett alapvető eszméket. Az ilyen jegyzetekből rendszerint hiányzik a lényeg.- 1 hallgatókkal folytatott egyéni és csoportos foglalkozás, az előadó^ 'tanácsai, a füzetek elemzései jó eredménnyel jár t ~k, A jegyzetkészitésik készségeket gyorsan megszerezték a hallgatók.- Segített az a kiállítási is, amelyet m-.rxizmus-leninizmus szemináriumi munkaterme mellett szórva ztak meg: megismertették a hallgatókkal a legjobb -leadása j egy zc tclcet , ugyanekkor a hiányosságok f eltűnte té sévol bemutatták a nem sikerült jegyzetek :t is." /: E.A.I.B.-Q-, 26 old.:/

Egy másik cikkből, amely a szorzó nevének feltüntetése nélkül jelent meg, vesszük - következő s a emelvényt: " Jegyzetekre feltétlenül szükség van. Ezekre nzonb *n nem a t- sárnak, hanem első sorb -n m-gán-k a hallgatónak v n szüksége, a jegyzet használat" magerősiti emlékezetében *z any got, szemináriumra, vizsgúkr., társ ad-Imi munkára v ló felkészülésnél nélkülözi! .tétlen.- Egyes tanerők ' jegyzet készítését öncélúvá, a hallgatók előmenetelő ellenőrzésének egyetemes eszközévé változtatták, ahelyett, hogy a jé jegyzet készítésének szükség js sógoré hívták volna fel a-fy Így elnöke t.- Borszkij intézeti t - né r következőket írja:" Egyes főiskolákon a jegyzetelést úgy követelik meg, mint a Ír liga tók kötelező munkáján* k egy részét. Ha nincs jegyzete, nem engedik kollokviumra, vizsgára. Bekérik a jegyzeteket átnézésre, visszaadják át* laki tás céljából. Ennek - dolognak formális jellege van. Szükség van-c ugy-nis pl. jegyzetek kötelező ellenőrzésére , amikor köztudomású, hogy ez 'z ellenőrzés csak Icgfclületecobb lehet?- Egy előadónak nyolc csoportja v*n. Ez 240 füzetet jelent, amely n A: átl-g •'an 20 oldal .a terjedelme’. Egy évben 22 szeminárium v ,n. Szorozzunk és oly-n számot kapunk, -.mely már maga kizárj az oil. nőrzés lehetőségét. Csupán a forma marad. A halig* tó ezt kitünően megérti ás a jegyzetet vlamiféle bizony ltoknak te kinti, mely igzoljy hogy dolgozott, s nem úgy nézi, mint a saját maga részére szükséges feljegyzést, Nem lenne jobb esetleg, ha csak egy-két jegyzetet kérnénk cl a csoport tagjaitól, azokat gondo3*n átvizsgálnánk, azután csoporté *n megvitatnánk. Ha igy cselekszünk, a jegyzet fontosságához mért helyet fog elfoglalni a hallgatók önálló munkájában.” /: u.o.27. old.: / A.E. R.-scscnko már hivatkozott t: nulminyóból hozzk a következő két rövid idézetet:" Különös jelentőséget tulajdonit -a tanszék *■ írnak, hogy a hallg-tck összes feladatain-k elv égzését ellenőrizzék. az előadó minden foglalkozáson érdeklődik, hogy valamennyien kijegy zct élt ^kr c a javasolt iroda lm 't 's cgy-egy jegyzet -nyagit kivál'oztis utján ellenőrzi. Azoka* a hallgatókat, akiknek munkája nem kiél ■ gi tő, feltétlenül egy* ni konzultációra hívják."- " Tanszékünk nunk-gyakerl-i t ib^n volt egy eset, amikor a tehetséges, de tuls-gos-n öntőit hallgatót nem engedték kollokviurar-, mert nem dolgozott rendsze résen, nem készített jegyzeteket. íz az eset -z egész csoportra -rco