Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés

2

lyc tud "ná'ny 'S munka koordinálását.

.. tapasztalatcsere minden esetre renóklvül ha sáncának és tanUÁsá«* gc snsk bizonyult. Ezért indítványé zc ■, forduljunk olyan értelmű javcB- ínttal n K.H-hcz, hegy ezeket a tupasztalatcsereket a jövő tanévtől L kezdve a j . gi karok vul az-ennyi tanszékére terjessze ki, úgy, h~gy egy tanév keret én"be~lüi mindegyik tanszékre ser kerüljön. ;* t ap ae z tel at - cserek egyik része Budapesten, nácik része Pécsett, illetőleg Szegeden lenne n euren lez endŐ ....z egyes tanszéki tapasztalatcserék idejét két teljes napban kellene megállapítani, hr py az összes aktatási farinakra cs* n égbe szülési tárgyakra valB kiterjesztése biztosítva legyen. Helyes lenne, t arabbá,'ha a tapasztalatcserék tipus-tárgysrr-zatát is megállapítaná a K.H, lehetőséget adva arra, hagy ezt a pro gramme t az egyes tanszékek között felmerülő speciális problémákkal még ki lehessen c-f gésziteni. L különböző karok az n. s tanszékei között 1

,fkeáki;fefiT siker-ónok egyébként egy ik, feltétele véleményem szcrTnT az aáfty..

tans zó ke k munkájának kölcsönös megvizsgálását és kió rt ékeié se t általánossá tegyük cs ezzel is hozzájáruljunk jegi felsőoktatásunk módszertanának kikristáiycsitás .hoz, . »

L tapasztalatcserét bevezető részletes megbeszélés tárgysorozata az .alább í pont okból állott:

I. / Lz állomiga zgatásl jog egyetemi oktatásinak általános kérdései

E-./Az államigazgatási jog különös részének oktatása.

3o/ gyakori at i órák oktatási módszere.

4./ L szakkörökben folvó tudomány os műnk.- .

Merj egy zom:, h-gy az elméleti előadások nódszetani kérdéseit részben a fenti 1. és E. pontok keretében, részben a tapasztalatcsere maciik na pjáp, ír. Szánéi hajra tans zókvezető előad sónak meghallgatása után beszéltük meg.' ^ gyak. rcLati szakenberák bevonásának cs általában " •? államig:; zgatá s mindennapi gyak: rl a tava 1 való kapcsolatnak a kérdése pedig a 5, pont kor etében kerül megbeszélő arc.

II, megles zólós egyes témáira vonatkozólag kialakult erednónyekgt_ röviden a következőkben foglalhatom össze:

1 „ / ...z államiua zrn tásl jog egyetemi oktatásának álta linos kórdóse- XX illetőleg" a tapasztalatcsere • résztvevői egyetértettek abban, hogy az áll ami g az gvtdsi j -g anyagát két tanévek keresztül kellene a hallgatók előtt tárgyalni. II. évfolyamon "Államigazgatási jog I", a III. évfolyamon pedle "Állami ua zgatdsi jog II", elnevezésű tárgyaknak kellene a tantervben, legalább heti 2-2. élnél éti órában szerepelnie. így lehetne elérni azt, hogy. a II, éven az államigazgatási j cg elvi kérdéseit fejtsük ki a hallgatok előtt / az I. éven szerzett álk'traányjegi ismereteikre alapozva/, s a III. éve-n kerüljön ser az államigazg.otás egyes ágainak és intézményeinek tüzetes tárgyalására, amikor a hallgatók a többi tételes jogi tárgyak területén is rendelkeznek már az államimzga tási jog itneznenya.inék megfelelő értókolésóh' z szükséges i sn ore.t fckk el.

a. g.;ó állami-:.r?gatásl jog általános és különös részének a tananyagon belül való arányát 'illetőleg a tapasztalatcsere ré sztvevőiriek Vé 1 e• n'nyei eiterest mutattak. Egyetértettünk azonban abban, hegy e két rész arányát nem helyes mereven megkötni /pl. olyan értelemben, hegy az általános rész tárgyalásit a II. tanévben, a különös részét pe'ig a III. tanévben kell elvégezni/, hanem módot kell adni az előadó professzoroknak arra, h gy az általános rész tárgyalásit a III, tanév I. félévére is átvigyék.