Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1950. 11. 22. 2. rendes ülés

^6 munkatervnek olyan részletei, amelyekkel Karunk el­vileg nem érthet egyet. Az egyetemi tanár és előa­dó hivatása Karunk véleménye szerint elsősorban a tudomány haladó szellemben való fejlesztését^ elő­térbe vitelét és az elért eredményeknek a hallgató­sággal vfeló közlését foglalja magában. Az intézetek a,íin itásnak és nevelésnek^ ném pedig a nyilvántar­tásnak és bürokratikus aprómunkának szervei. Rész - leteiben helytelenítjük az előadási jegyzeteknek 2 napon belüli folyamatos átadását, mert"a professzor igy nem tudja a jegyzetek szövegét áttekinteni;ter­mészetesen idejében, de nagyobb összefüggő részle­tekben kell bekérni a sokszorosítandó jegyzeteket. Karunkon az I.félévi jegyzetek elkészítése pl. már jóval a félév befejezese előtt megtörténik, hely - telenitjük azt, hogy a tanulmányi bizottság ellen­őrzi az előadásokat, mert ez tagjainak munkaterhét jelentékenyen megnöveli s elvonja őket saját tár - gyük művelésétől. Az előadások politikai tartalmának megvitatása és ellenőrzése az egyetemi tanári párt­­szervezetek feladatai közé tartozik s a kiadott jegyzetek utján könnyen megvalósítható. Helytele - nitjük, hogy a professzornak /előadónak/ előadásai­ról osztálykönyvet kell vezetnie, a létszámot fel­jegyeznie és a későnjövöket névszerint a tanulmányi osztálynak bejelentenie, továbbá, hogy az egyes in­tézeteknek kell a mulasztások igazolását kimutatá­sokba ^foglalniok. A létszámellenőrzés nem a profesz­­szor és nem az intézet feladata, hanem a tanulmá - nyi osztálynak a DISz kari szervezetével együttmű­ködve kell róla gondoskodnia. A késoniövés Kiküszö­bölését kívánatosnak tártjuk, de alkalmasint ezu - tán is elő fog fordulni, hogy egyik-másik hallgató elkésik; ilyenkor a debreceni slá&áázxxsxi terv szerint az előadónak meg kell szakítania gondolat­­menetét és talán meg_Tis'kell hallgatnia a későnjö­­vő mentegetcdzését. 'Helytelenítjük azt is, hogy az intézet igazgatója és a tanszemelyzet tagjai nyil­vánosan számolnak be munkájukról. A tudományos" mun­káról nyomtatásban megkelenő publikációk és a szak­előadások utján kell beszámolni, az oktatómunka e­­redményét pedig a hallgatók jó készültsége, gya­korlati és szakköri munkája méri a legjobban.Hely­telenít jük a tanulmányi osztály és a professzorok viszonyának ferde felfogását is: a tanulmányi osz­tálynak nem óhajtjuk feladatává tenni az órák pon­tos elkezdésének ellenőrzését, a későnjáró előadók kiszerkesztését a faliújságban, dem a tanárok és előadók értekezletre való összehívásét a Kar egységes munkája érdekében! Mindezek a feladatok kétségbe - lenül elvégzendők, de tulmennek a tanulmányi osztály hatáskörén és a Kar vagy a tanulmányi bizottság te­endői közé tartoznak;/Helytelenít jük végül a-hall­gatók különböző szempontok szerinti törzskönyvezé­sét és megfigyelését az ellenséges behatás elleni harc jogcímén: ennek csak az az eredménye lenne, hogy a hallgatók - kiket már évek óta felvételi bizottságok rostálnak meg - részben, mint pre - zumptiv ártatlanok, minden ellenőrzés alól mente - sülnek. Hz az intézkedés éppn ellentéte az éber - ségnek, megmerevített kategóriákat léteá t, hiány­zik belőle a marxista-leninista dinamizmus, mert nem lov

Next

/
Thumbnails
Contents