Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 05. 23. 9. rendes kari ülés

képviselőinek Savignyt és íuchtat nevezi mag,természetesen nem az a hiba, hogy a két kiváló mester

nevét említette, ha neu azt hiányolom, hogy az ujjabb

/egyébként a minőségében is közel félévszázados/ jogtörténeti iskola'létezéséről nem látszik tudó - mást venni* ennélfogva irányában állásfoglalásénak kifejtése is elmarad, pedig ha ezt akár csak pusztán negativ irányban akarta volna megtenni, az ob-sz románig tők. egv részénél lő érveket talált volna, nea beszélve nbschackerről. akinek nevéhez szokták ’’vissza Savignyhez" jelszói kapcsolni* Saját - sí ros, bor olyan jeles es a kutatást hatalmas lépésekkel előrevivő modern romanisták, mint Graden«* Ludrig 1 ifteis. /en^er, Kantorovitz - hogy 8 töbMekrul ne beszéljünk - irányáról egy római* jogi pályázat nem beszel, jóllehet már a mai római jogi külföldi folyóiratok es kiadványok puszta át- Lvpozesa is kell ' képet ed az újabb jogtörténeti iröny jel nt őségéről. A papirus óa sz agyagtábla leleteket is erőteljes kutatásai körébe vonó s a kut i. s területét & perifériákra is kiterjesztő irányzat sok indítást adott a modern romai jogtudománynak, amint azt túlzásai ellenére az interpolációs ■kutatásról is el lehet mondani.

Szerző igy eleve lemondott arról, hogy értékesítse az uiárb eredményeket, de adós maradi ar - zal is, miért tartja indokoltnak ezt a totális rezignácioi, amely et/egyet len helyen tört csak át,, amikor megjegyezte azt, a tankönyvekben is olvas - ható, régen tudott tényt, hogy a hypotheca kifeject's a görögből átvett es interpolált szó,/45* 5?. lap/*

'zerze rámutat arra, hogy a szocialista kutatási irány nem ismeri egv jogintézmény végkifeji - desének elvét, hanem az intézményt a hanyatlásiban is végigkíséri* A'♦lap*/ uz meg éppen a fentebb el-10 nd ttak mellett szol és arra" intette volna, hogy legalább megkísérelje szempontjait kiterjeszteni a szőkébb értelemben veti római jogon túl.'Későbbi kutatásai során bizonyára látni fogja, hogy Így sok indítástól fosztotta.Wg magát. & széleskörű és figyelembe nem vatt irodalomból csak egy dolgozatot említek annálforvs, hogy annak iroja magyar származású. Az egyik kitfiho tltteis tanítvány, Schwarz .András a öald ríni által szerkész telt yegyptus 1937. évfolyamában publikált dolgozata S2 I9ö4. évbeli zálogjogi tartalmú alexandriai papi - rust teszi vizsgálat tárgyává, őz az értekezés nen lett volna érdele télén pályázóra már csak azért sem, mert a zálogjog anyagi-magánjogi kérdései mellett az eljárásjogiakat is megvilágította; a zálogjog területén való otthonosságo t bchwartz egyébként már 1911-ben megjelent munkájában /Hypothek und Hypallagen/ bebizonyította, amelyet pályázó szintén nem ismer.

Ogy gondolom ezek után nem kell bővebben indokol - nőm, hogy a pályázó bevezetésében és befejezésében említett /8, 63, lap/ újszerű megvilágításra irányuló törekvése mért nem járt nagyobb eredménnyel, pedig helyesebb metodikai felkészültség birtokában