Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 05. 23. 9. rendes kari ülés

szövegkritikát, amennyibon Dionysius Halicarnassus

egy forráshely ere utal, amely a leges regiae Hums

uralkodásának ideiére eső részeit regisztrálja,holott az újabb kutatás kimutatta, misterint a kirá - lyi jogalkotás termékének tuía ídonitott e gyűjt® - meny valójában a principatus idejéből szármázik;

kétségtelen azonban, hogy a fides megs rtése azonban később közböncseleki&Byélett*- Végül utolsó fázisként a files történetében a polgári jogi szankciót jelöli meg s igy a fiducia történetét is

három szakaszra osztja.

i pignussal ás a hypothecaval kapcsolatban helyesen mutat ró a szerző a hl telezői értékesítési jognak, a ius distrahendinek szerepére, kiemelve, hogy»az eredetileg nem fogalmi eleme a római zálogjónak /t.i, pignus és Hypotheca esetén/, csupán ónnak eventuális része előbb, utóbb azonban natu - rális, majd essentialis részevé lc:32.

Véleményt nyilvánít a szerző abban a vitás kérésben is, hogy vájjon a i is distrahendi a fiduciaris zálogjogban benne foglaltatott-e, vagy som. A szerző válasza igenlő. Főőrvei: - helyesén - amikor az adós a zálogtárgy tulajdonát átruházta, ezzel a hitelező érték' sites! jogot is nyert a zálogtárgyon az adós nem teljesítése esetéra, hiszen a tulajdonjog ezt neki lehetővé teszi, 2 zálogtárgy átruházása jogilag csak a mancipatio és in iure cessio formájában volt eredetileg lehetséges, e két ügylat pedig tulajdonátruházást eredményezett*

ízek után foglalkozik, a szerző a másik két zálogformáció szerkezetének fejtegetését®!, itt azonban inkább csak kutatások eredményét regisztrálja.

Áz kétségtelen, hogy a dolgozatnak vannak hi - zonyos fogyatékosságai s'" ~ - ..

igv Mr a szakirodalom több jelentős müvét felhasználta, az egyes írók ellentétes nézetei kifejtésének nem szentel teret:

több helyen nem értékeli kellően a gazdasági alap és az eszmei felépítmény összefüggéseit;

bizonyos két - bár nem" döntő jelentőségű - a'abbeli tévedés is észlelhető ez anyagban, jelesül: a' fiducia intéz®énjét a lustinianusi korig,bár utóbb ritkán - előforduló intézménynek tekinti,jóllehet a Jogtörténet-tudomány jelenlegi állása szc - ri t az az'in iure cessio, illetve a’mgncipatio intézményével együtt kb. az i. utáni ÍV* században feledésbe menti továbbá

feltehetőleg Kautzkyra támaszkodva tagadjafmiszerint a fényűzés!-cikkeket gyártó üzemeken kívül ipari nagyüzemei lettek volna ltoménak, márpedig ismeretes, hogy főleg az állam nagy bányaüzemekben dolgoztatta a rabszolgák tízezreit /hispania ezüst-, ércbányák/, valamint a késő köztársasági kor nagy + századai bonyolították le. +váposi közepitkezéseit

ma <'c ii k ki í é to ifi én ázó űfián1 áí|| fí#8iiható, h ogj a szerző a birtokéban levő forrásanyaghoz képest behatóan foglalkozott a zálogjog történeti fejlődésével, helyesen mutat ki 9 gazdasági élet változásai és a zálogjogi alakzatok közti sok összefüggést,

' 12.