Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 04. 18. 8. rendes kari ülés

tekintetes Kar! Karikó Sándor IY.éves jog- . hallgató • Mulasztás és jogos védelem" c. illem iné -riuffií dolgozatának doktori értekezésként való el - fogadása iránti kérelme alapién, a dolgozatra vonatkozó bírálatomat az alábbiakban terjesztem ele:

Az uralkodó felfogással szemben, amely szetint

a 1ogo3 védelem egyik feltételét képező támadáson valamely jogilag védett érdeket veszélyeztető vagy sértő, ellenséges jel legü /agresszív/ tevékenységet kell érteni, Kariko felveti a k rdést, vaj'jon" csakugyan hely tél ló-e a jogos védelem lehetősegének tagadásba vétele mulasztás esetén.

Két sikerült példa előrebocsátása után, különböze szempontból törekszik igazolni saját nézetét, vagyis azt, hogy a jogtárgyakat veszélyeztető mu - lasztss is indokául szolgálhat a jogos* védelemnek, így a/ a közfelfogás nem tartja jogailenesnek a mujdsztóssal szembeni védekezést, o/a mulasztást a ■‘'intető jo-r egyéb területein mind a törve nyhozó%mind a bírói gyakorlat a tevékenységgel egyenlő értékűnek tekinti, c/ ha a támadás szó nyelvtani érté - Vt tekinti tevékenységre is látszik utalni, a jocos védelemre vonatsozo rendelkezés céliát és Így a legis ratiot nézve semmiképpen sem inaokolt a tevékenység és mulasztás közti*különbségtétel, mert szóbaniorgó jogintézménynek célja a jogrend ol - talmazár a a jogtalansággal szemben és 3/ a Btk* javaslata eredetileg, hasonlóan egyes külföldi kódexekhez és 0 mi 1o43. évi büntet törvénykönyv-javas la tünkhöz, a "tettleges" támadásra korlátozta a ve'elem feltételét, utóbb azonban.az országgyűlés a tettleges szót törölte. -A mulasztásnak a támadás alá vonhatása érdekében felsorolt érvei után Karikó meghatározza a mulasztásnak támadásként tekinthető fogalmát is, uondvén, hogy C3ak az a mulasztás alap a jogos védelemre, amelyet valaki tudatosan és valamely érek soré lem bekövetkezését célzó akarattal, tehát szándékosan fejt ki.

Bár érvelései aligha alkalmasak arra, hogy az uralkodó felfogást megdöntsék, kétségtelen, hogy a'bíróságok mindaddig , amíg a törvényhozó az ér - dekösszenérés elvét nem fogj a a jogellenessé: et kizáró okok rangjára emélái, a Kariko által felhozott mulasztások eseteiben jogos védelem címén fogják az elhárító cselekmény alanyát felmenteni.

Karikó tanulmánya kiváló tudományos kvalitásost árul el. ást mutatja, hogy önállóan gondolko - dik, hogy a problémák xelimserésére képes és azokkal sikeresen meg is birkózik. Előadásmódja logi - bus. érveit helyesen csoportosítja. Az általa felvetett kérdést minden elképzelhető oldalról megvilágítja. ; üve további irodalmi működése tekintetében a legszebb reményekre jogosít.

Tisztelettel javasolom a szemináriumi dolgo - ' tnsk doktori értekezésként való elfogadását "fc it ü n c" minősítéssel.

Szeged, 195o. évi április 15.

br. Schultheisz Emil s.k.egye*emi ny.r.tanár."