Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 04. 18. 8. rendes kari ülés
ellentétbe jutott korábbi állításaival. Míg ugyanr is a bevezetésben hangsúlyozza a kauzalitás problémájának rendkívüli jelentőségét és fontosságát^addier munkája befejezéseképpen lényegileg az en al - lás pontom"alap iára helyezkedik, eszerint pedig az okozatosság kérdésé ma már korántsem középponti problémája a büntetőjogtudománynak, amennyiben i - gén sokat vesztett jelentőségéből. A dolgozat először az okotatosság filozófiai problémájával foglalkozik, mail annak büntetőjogi ; elméleteit tárgyalja. Sz utóbbi részben csak néhány teóriát* meg pedig a 1eglényegesebbeket említi meg szerzőnk,~de azokat is csak vázlatosan. Álláspontja az* hogy az ok-fogalom a büntetőjog terén sem ölt más formát, mint a filozófiában. I ok fogalmi jegyei a büntetőjogban sem változnak .’--unit, csakhogy itt bővül a termeszettudományi ok" - alom a büntetőjog sajátos fogalmával, az okoza- i ti Összefüggéseket egyáltalában nem zavaré s az okozato3ság tanán kívül élló fogalommal, a bünösség- I gel. K fogalom teszi az okozati összefüggésben álló emberi' magatartásokat büntetőjogi reievánsokká. Szerinte a filozófiai okfogalmat értékesítő elméletet a praeterintencionális~Düncselekmények esetében I is alkalmazni kell. Ez utóbbi állitása azonban már j határozottan téves, mert a bűncselekményeknek ennél I c ka tegóriáiáhál csak az adaequat okozatosság teóriájának alKalmazása juttathat a jogérzetet kielégítő megoldásokhoz. ' A téma sajátosságánál fogva Kállai ui gondolatokat munkájában nem vet fel. Különös elmélyülést dolgozata nem árulel. Általában a felszínen mozog és mint már említettem, voltaképpen egy forrásmunkára támaszkodik. í.indezek ellenére* már csak arra való fi gye - lemmel is, hogy a szemináriumi munkában való részvételével az átlagosnál nagyobb szorgalomról tett tanúbizonyságot, tisztelettel javasolom dolgozatá- 1 nők doktori értekezésként való elfogadását es an - • nek "j ó" fokozattal való minősítését. Szeged, 195o. április 15. Tisztelettel: Í3r. Schultheisz Emil s.k. egyetemi ny.r. tanár." "Az első bíráló javaslatához és minősítéséhez hozzájárulok. Szeged, 195o. évi április 18. Dr, Bónis György s.k. egyetemi ny.r.tanár," A Kar egyhangúlag ilyen értelemben határoz. 211. i965/1949-5o,jk,szám, Az elnök felkérésére Dr, ~chultheisz Emil egyetemi nv.r.tanár Karikó Sándor joghallgató szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása tárgyában - a társbírálóval egyetértésben^- az alábbi javaslatit teszi:
