Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 02. 28. 6. rendes kari ülés

évben. Kég eltekintve attól az egyébként figyelmen kivül nem hagyható ténytói» hogy van lemorzsolódás is és van - ha kivételesen is - más egyetemekre vagy karokra irányuló átiratkozáe illetve ide áramlás.

c/ Kern bizonyos az sem, hegy vájjon az egyes évfolyamokra illetve tárgyakra beiratkozott hallgatókat ugyanaz a professzor /tanszájjogu előadó/ fogja-e vizsgáztatni, akinek a tárgyát felvette az illető hallgató, /áthelyezés, előlépés, nyugdíjazás, halál/. Fmeliett revidebb-hosssabb helyetteoitések is befolyásolják a tényleges munkapenzumot#

d/ I. indezeknel fontosabb érv a mődoeitás mellett az, bogy a szocialista munkaerkölcs - miként ezt minden kollektiv munkabérezerződés bizonyltja - mindig az effektiv mxmkátéi jer Ítmény alapján díjazza a munkát. 3 Betűnkben tehát a vizsgáztatásra fordított idő szerint. A hivatkozott rendelet azonban lényegileg antic ipáija a sokszor nem is közeli jövőben teljesítendő illetve teljesíthető munkát. Lz magában rejti - már ab/ és c/ pontokra tekintettel is - a munkanélküli, konjuktúráiig és lényegileg a kapitalista szerzésmódokra emlékeztető jövedelemszerzés lehetőségeit.

2/ Figyelcmreméltőan fokozza a felosztás helytelen mérvalapjából előálló aránytalanságokat .az, hogy a rendelet szerint egyébként csak egyszeri, tehát 30 perces szigorlati kérdezés alá eső, de külön előadott tantárgyak is kétszeres beszámítás? alá esnek és igy az ilyen tantárgyak előadóinak vizsgajövedelmét illetéktelenül emelik/ anyagi 6b alaki büntetőjog, alkotmány és jogtörténet'?- általános jogtörténet, közigazgatási jog-f- pénzügyi jog/. Nyilván ezáltal a munkanélküli jövedelemhalmozás lehetőségét nyitja meg a rendelet, amely ellen a ozoeiáliota munkaethoez mindig jogosan emeli fel tiltakozó kezét. Különösen akkor, amidőn az említett /előadás szempontjából/ iker-tárgyak által okozott többletmunkát helyettesítési dijak formájában ürügy is honorálja a közössé*.. /_z azonban ezidőszerint cí.: a jogtörténetre és *i büntetőjogra vonatkozólag áll/.

3/ nppen ennyire helytelen és talán még kiáltóbb igazságtalanságok kialakításához vezet a vizsgáéijelosztáe ezidőszerinti rendje azért is, mert a tanulmányi /évfolyamsáré/ szigorlatokon kivül igen jelentős számban vannak és lesznek még egységes jog- ée államtudományi, u.n.ujrendszerű ‘szigórlatok és emellett - ha szórványosan is - előfordulnak u.n. régi rendszerű szigorlatok is. A mindezek által keletkező munkateher teljesen elsikkad; pedig ez is jutalmazásra vagyis ellenértékre igényt tartó tevékenység.

4/ A fenti okok együtteséből folyólag a közelmúltban soha nem tapasztalt, bántó jellegű aránytalanságok és igazságtalóságok keletkeztek egyrészt a végzett vizsgakérdezési munka és az ellenszolgáltatás közt. Csak példaképen említem meg azt, hogy a közigazgatási és pénzügyi jog tanszékének egy-egy kérdezése még az alább említendő korrekció után is számításom szerint az 1949/50.tanév I. félévében kb 12—13-ozor olyan nagy ellenértékben részesült mint a közjog professzoráé, aki e félévben jelentősebb számú jogelméleti szigorlattal is meg volt terhelve tárgyán kivül. őzt az aránytalanságat kiélezte az e merőben helytelen szinításmód 18, m ely a pénzügyi jogot /amely ezidőszerint még nem is kérdezhető küíön tárgyként és csak az 1950/51*t' név végén juthat mint ilyen szóhoz/, már is külön, a vizsgád!jalapba számítási egységül betudott tárgynak vette a Kar. '