Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 02. 28. 6. rendes kari ülés

A vizsgáztatási tevékenység ás az ellenértéfc közti

bántó aránytalanság előrelátható volt. Ennek bizonysága az, hogy a p 'esi jogi kar a rendeletben foglalt kiszámítási rrárvalap eredményeképpen nyert vizegadijösrzeget

csak mint a kérdezők öeszesége közt kiosztandó globális pénzösszeget tekintette, de már az egyes tanárok közt felosztandó összeget vagyis az effektiv részesedést illetően ülésképpen rendelkezett. Ée pedig úgy, hogy a viz<sgadijként kiosztható Összeg 60 >-át a kérdezők közt egyenl 6 e n osztotta fel, inig a fennmaradó öezczeget a rendeletben foglalt irányelv, vagyis a beiratkozott hallgatóknak profesezoronkinti /előadónkinti/ száma alapján* á tiszteletreméltó és kollégiális bnempontokat figyelmembe vevő valamint a vizsganemek heterogén jellegével, zavaró befolyásával is számol vető eljárás teljesen még sem követhető, éppen mivel - bárha csak .részben is - fenntartja a beiratkozott hallgatók tsémához igazol és a viz egálétszámmal vagy éppé ; a tényleges kérdezéeszámmal inkább csak vélelmezett semmint tényleges Összefüggésben álló mértéket.

.indeze alapján tisztelettel javasolom, hogy o fenti meggondolások alapját kérje a Kar a Vkminiszter Urat az

említett rendelet módosítására vagy pedig arra, hogy az összegszerűen kiosztható vizsgád!jnak az egyes tanárok közti részesedését a Kar saját hatáskörében állapíthassa

lli^ jjjk, « '

Arra az esetre, hogyha indítványom npm nyerné el a többséget tisztelet tel javasolom azt, hogy a költségvetósben vizsga-díjképpen, előirányzott 18.000 forintot a vallásén kezoKtatásögyi miniszter jóváhagyásától feltételezetten a követ ka zó .j: fen ossza fel a kar:

fékintettel arra, hogy a tanulmányi és vizsgáztatási rend csak fokozatosan lép életbe és Így a IV.éves hallgatók által h: llg’ tott tárgyai előadói nem is tarthatnék

1 ért lnének-, tekintet tel továbbá n különböző jellegű /egységes és régi rendszerű/ szigorlatok rétién befolyására és . _

végül te i.ii.te «tel arra is, hogy a kérdezési kétség ée képesség min., önkinél vélelmezhotő: az összeg 5C , -át a kérdezésre jogosailak és tényleg kérdezők közt egyenlően ossza fel, mig a másik bl / —on a tanárok és tanszékjogú előadók a kérdezések számának arányában osztozzanak.

Együttol javasolom azt~is, hogy amennyiben a költségvetésben vizsgádijként szereplő 13*000 forintos tétel akár póthitel engedélyezése ás rendelkezés u meg ű öv € ke dnék, Úgy

ezen összeg felosztására nézve is fenti irányelvek vétessenek figyelembe.*)/

Az elnök indítványozza, mondjon a kar köszönetét az előadónak, az előterjesztett javaslat felett azon-ban egyelőre ne határozzon mert a káráé# Úgyis csak a jövő tanévre válik aktuálissá.

A Kar beható eszmecsere után egyhangúlag ilyen értelemben határoz, I>r. Schneller Károly ny*r#tanár önálló ind!tv nyának érdemi tárgyalását - x a kérdés időszerőtlenségere tekintettel - szintén mellőzi.