Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 01. 31. 5. rendes kari ülés

kz egyhas jogból mecr jól ent "»unkái úgyszólván I ivétel nélkül perjogi vonatkozásma!-*

Vizsgálódási módszerét az egyházi por jog szóles terület ér legvilágosabban *A* egyházi adó ós kz egyházközség alapkérdéséi" c. perjogi tartalmú főműve exponálja legélesebben* rlz a tmmkája 19^?l-ben jelent meg 3s rend-Ívül sokoldalú* Egyaránt felvet egyházi és világi jogrendszerbeli problémákat* Első látszatra perjogi jellege nem világlik ki, mégis valójában a tárgyalt főkep- • dós, íeve.-etesern^^tLazLözséfd a*á'> lefoglalható-©, s végrehajtási jog, tehát egy perjogi kérdéskör keretébe tartoziíu

Ezzel szemben kifejezetten perjogi 'müveit Házassági kereseti jog a koteléki perben^az egyházi jog szerintniely 19U*ben jelent meg és 260 4X lap terjedelmű* Ugyancsak szoros értelemben perjogi munka a '’Die Frago des Sivilprozessesund ier Jeireislast bei Gratien" cink 195?^bon megjelent 6ß la os -nini/*ja* Íz a tanulmány rendkívül jelentős abból a szempontból, ho qt világosan megmutatja a szerző egyház jogi ■ munkás ságiénak jogtörténeti m egalapozottságát* Móra f ijkíly kiemeli, hogy az efpáiázjog a regi jogok összefüggéseinek tanulmányozása nőikül nei művelhető* Grati an személyiségénél és unkassá ának bemutatása után Grátián módszereit Világit ja meg és két kérdés tárgyalásával igazolja ^ratián munkásságénak önálló tudományos jelentőségét*

A tanulmány egyik főherdése, hogy vájjon Apátián a büntető peren kívül a polgári pert ismerte-e. A szerző hatalmas jogászi elmélyültseggel levonja helyesebben bebizonyítja, hogy Gratian nemcsak hogy ismeri, a polgári pert, hanem b laikusok között lefolyó házassági perrel is foglalkozik* Itt vizsgálja a szerző, hogy az egyházjog körében lehet-e polgári perről beszélni. 1 szerző igenlő választ ad és ezt részleteiben is kiiktatja, midőn megvilágítja a középkori egyház bíróságai előtt le► folyó polgári pc es vitákat* Nagyon érdekes és nagy értél i as a gondolatmenet, mellyel bizonyltja, miért tért el as eyvhuzi per ntr a középkorban a római pertől*

A Órátián-tanulmánynál térjedelönben jóval nagyobb , de az alapvető tudoraánynüvelő tulajdonságok tekintetében hozzá hasonló óra Mihálynak a házassági kereseti jogról szóló főműve* Szerző ebben a munkában ne® a műértelemben vett keresetjogi problémák megvilágításával kíván foglalkozni, hanem azt a kérdést vizsgálja, hogy as egyházjog szerint kik lehetnek felek a házassági Lotelóki perben* ozerző arra az eredményre jut, hogy a kérdés a perbeli legitiroátió körébe tartozik, est viszont úgy fogja fel, i mint anoly a perbeli jogképességgel ós perbeli cselekvőképessé ggel együtt ^per-előfeltétel, nem pedig pernyertessé gi előfeltétel és hiánya semmisséget von maga után* r"2 Ítélet végrehajtásával kapcsolatos főbb kérdések” cimü 195^rben megjelent tanulmanyában kifejezetten perjogi kérdéseket tárgyal. A szerző ebben a munkájában is tanúbizonyságot ad, hogy milyen érzékkel tudja az összefüggéseket feltárni es me^vilá^itnni, egyben r-enynyire latja a jogintézmények lényégét* Tisztázza az a-5.