Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 01. 31. 5. rendes kari ülés
lapvot J teoretikus p-oblonát, hogy mi a viszony a vógrehajtás és a pép köpött, maid tárgyalja azt az elméleti kérdést is, nia végrehajtás lényege, van-e határvonal a büntetés végrehajtás és egyéb végrehajtás között, mi as ítéleti jogerő jcjlentŐsége a végrehajtás szempontjából s eszel kapcsolatban,rószeletesén foglalkozik a per orvosi att int é zmányével * Móra f,S sál jegyzetek a .rendkívüli házassági kötéléki perhez?1 A9lap/ cimü tanulmányiban a per és a non peres eljárás megkülönböztetésének nehéz problémájával foglalkozik* Szerző a szóban lévő eljárási módnak per jellege mellett foglal állást, ellentétben azzal a felfogással, mely a rendkívüli,házassági köteléki pert nem-peres eljárásnak tekinti, érdekes, hogy a. dologi szempont túlnyomósága az, ami ar a indította az egyház per;]o,rássok egy részét, hogy ezt a rendkívüli per formát kizárják n per fogalmi köréből. Ezen tereknek kulcspontja ugyanis, hop^ csali olyankor indíthatók, amikor a döntő ténykörüImenyeket teljeshitolü okiratokkal lehet bizonyítani. tJjabb időbon látott napvilágot kora Mihálynak "hjjraf el vétel a fizetési eszközökkel elkövetett viszszaélésehnél* A958*15 lap/ cimu,a mgy^v bűnvádi perjor égj kérdésével foglal kosé tanulmány*. Egyéb dolgozatai közül megérniitendölt n -agistor Gratianus mint perjogász” A9$8./. ézen tanulmányban Grátián tételeinek a magyar kánoni perjogi hatásaival foglalkozik, 1959-ben jelent meg '7 z újabb bécsi egyház jog”, ”‘5eg jegyzések az egyházi jog két kérdéséhez* /az egyházi beneficiális jog kialakulása. valamint a római jog és egyház közötti kapcsolat/, "Stutz Ulrich és tanítása*1 eimü három tanulmánya. Értékes adatokat szolgáltat a sommás házassági öté! 7 i per történetében óra 19l|2-ben megjelent dolgosa tr. Az egri püspöknek adott két instrukciój és a sommás házassági köteléki per./ 19’8.évben jelent meg a Magyar |og ;szegylet könyvtár; inak kiadványai közt tőrt Mihály tol Iából, dr. lekhardt Ferenci Magyar alkotmány és jogtörténet c. 1916.évben publikált müvének részletes és komoly kritikát tartalmazó ismertetése. indesoket figyelembe véve Óra Mihály gyakorlati jog’szí múltja és irodalmi munlássága jő példája annak, hogy az elméleti és gyakorlati perjogász hogyan fonódhat össze szerencsésen egy személyben, irodalmi munkássága egyben annak is bizonyítéka, hogy óra Mihály éppen annyira széles képzettségű egyházjogász, mint perjogász, iveiben a perjog szeretete -jflint azt Balás P. lemér mondotta róla - a ra vezethető vissza, hogy éles szemr e! ismerte fel, hogy az egyházi perjog kialakulására erősebben hatott n világi perjog, mint fordítva, h felismeréshez pedig a világi per jog nagytörténet i távlatokat is átlátó, széleskörű ismerete utján juthatott csak. ■ fentiekre tekintettel tisztelettel javasolom, hogy p bizottság oly értelmű javaslatot terjesszen a kar elé, mi szeleint intézzen a kjjr felterjesztést a k.
