Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1949. 11. 30. 3. rendes kari ülés
özv.Dr. Balés F. Elemérné özvegyi nyugdijának íel-r emeléséért folyamodik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz* Az elnök felkérésére Dr. MóraMihály egyetemi ny.r.tanár a kővetkezőkben méltatja Dr* Baias P.Elemér tudományos érdemeit: M3alás P.Elemér ama kivételes tudósok közé tartozott, akik a jogtudomány különböző területén egyforma otthonossággal mozognak: alkotó ereje amely különös készséggel fordult a nehéz, még ki nem forrott és ki nem dolgozott térnék felé, a jog birodalmának több tartományában örökítette meg nevét a több mint 200 publikációjával. ?ünt kodifi - kátor és tudós, nem a pillanat hamar eltűnő szűk - ségletének dolgozott, hanem eredetien úttörő, sokszor kortársai részéről meg nem értett mély gondolataival a jövő jogtudományának alapjait vetette meg. lem tartozott egyik akkor divatos jogászi iskolához sem, egyéni írtját járó, magányos bolygó volt a magyar jogtudomány egén. akit mások által elért eredmények nem tudtak eltéríteni a maga rö - gös utcától. Tudományos eredményei alapján saját erejéből küzdötte fel magát sok mellőzés után az elsők közé, sokkal lassanban. mint más Szerencsé - sebb otthonnal rendelkezők. A Magyar Tudományos A- kadémián kétszer ajánlották levelező tagnak és csak harmadszor sikerült a megválasztása. Székfoglalóját 1947-ben Perszemlélet és kriminálpolitika cii®n tartotta meg a felszabadulás után. A sors különös játéka folytán nem sikerült a rektori tisztséget elnyernie. A szokatlanul széles körben mozgó dolgozatait egyaránt jellemzi a történelemfilozófiai elmélyü - lés 8órán kicsiszolódott és a fejlődés nagy összefüggéseit feltáró érzék, az ismeretelméleU tanulmányok gyümölcseként jelentkező rendkívül finom analitikus készség, valamint a jogintézményeket ala - kíté jelenségek empirikus valóságot aláhúzó konkrét szemlelet. Neia volt egyoldalú jogász; a társadalmi és gazdasági hatóerők jelentőségével tisztában volt. Hitetette, hogy a természettudományi gondolkodás efyik fővonása a dologiságon alapuló újkori szemléetnek. Jóllehet számos kitűnő kommentárt is irt, a puszta anyagközlés és összeállítás, a jogszabályok nyers ismertetése soha sem vonzotta. Az alapvető problémák elvi kérdései érdeklik a büntetőjog kö - rében is. Büntetőjogi munkái közül az okozatosság büntetőjogi problematikáját feldolgozó jeles könyve mellett. a sajtójogra Vonatkozók csoportja emelkedik ki. Sokat foglalkozott a közveszélyü bűncselekmények, az uzsora, az árdrágítás, a tisztességtelen verseny, a katonai büntetőtörvénykönyv, a kiskorúak és a gondnokoltak büntetőjogi védelmének kérdéseivel is. A sajtójogtól cáak egy lépés volt eljutnia a rokontárgyii, de számára sokkal szélesebb távlatokat nyitó szerzői joghoz, amelynek világviszonylatban is legkitűnőbb művelőjévé vélt. Több dolgozatával /mint pl.Funkcionális felelősség a büntetőjogban, • 5.
