Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. 11. 30. 3. rendes kari ülés

1933./ hivatásául tűzte ki a modern technika heil» lesztését a jogi szabályozás tárgyai közó. A szerzői jog terén ólért eredményei közül különösen beesések Szerzői magánjogunk de lege ferenda /193B/, Szerzői jogi reformtörekvések /1921/, Dinamikus dologi szemlelet a magánjogban /1949/. Szerzői jog és dologi dinamizmus /Szladits Unlékkony 148/o.tanulmányai. Elhivatottságának és fölényes tárgyi tudásának csak természetes elismerése, hogy a hatkötetes rendszeres, Szladits Károly főszerkesztésé - ben megjelent Magyar Magánjog I. kötetében a sze - mólyisegi jog és^a szerzői jog szisztematikus feldolgozását reá bizták, majd pedig , hogy a Magyar Jogasz Egylet 1947-ben kiadta Törvényjavaslat a szerzői jogról o. könyvét, amelynek alapján tartották meg halála után a szerzői jog demokratikus átalakítását célzó ankötot.

Perjogi tárgyú dolgozatai sorából kiemelkedik a modern perjogi"'tudomány fejlődésének irányát boncoló /1940/, valamint a személyi dologi szemlélet

érvényesülését az anyagi büntetőjog é3 az eljárási, jogok fejlődésében föltáró monográfiája /1942/.

Utoljára említett munkája továbbfejleszti azt az eredeti meglátását, amelynek révén a jog fejlődését a fejlődést irányitó korjelenségek alapjan a dologi és személyi szemlélet érvényesülésének tükrében vetiti elénk. Úttörő gondolatsorának alapja az a felismerés, hogy a korábbi állapot egyensúlyi helyzetét merevítő sztatikus dologi szemlelet mellett megkülönböztethető a változások /és igy a forradalmi változások/ sodrában álló dinamikus dologi szemlélet. Az utóbbi termékeinek 'tulaj dóm tóttá a modern fejlődés számos jelenségét, Így pl.a szakjogok kialakulását. A dologi dinamizmus kialakulása nélkül - Írja - a szorzói jog /mint paradoxonnal kifejezi: Ma*személyiségnek ez a dologi joga"/ nem is jöhetett volna létre. Azt a szinte állandóan visszatérő gondolatát, hogy a modem jogélet sok Jelenségének a kulcsa a dologi dinamikus szemléletben gyökerezik* nemcsak a civiljogra szorította, hanem továbbfejlesztette; a személyi és a kétféle /sztatikus és dinamikus/ dologi szemlélet hatását az alkotmányjog és közigazgatási jog /Társadalomtudomán 1940.évfi/, valamint a nemzetközi jog /Büntetőjogi Továbbképző tanfolyam 1940/. végül az anyagi büntetőjog ős az eljárásjogok /Illés Emlékkönyv 1942/ fejlődése során is kimutatta. Hogy fejtegetései mennyire a Jövő tudományának alapvetését jelentet - ték, mutatja, TTogy á félszabadulas utáni demokratikus jogfejlődés olyan irányban halad, amelyet Balás K »Klemer egyéni terminológiájával dinamikus dologi szemlélet érvényesülésének nevezett s amelyről azt jósolta, hogy ez a jövő fejlődésének az iránya.**

Az elnök köszönetét mond Dr. Móra Mihály egyetemi ny.r.tanárnak az indokolás elkészítéséért.

A Kar előadó indokolását egyhangúlag elfogadva. özv.Dr. Balás P. Elememé özvegyi nyugdijának fel-6