Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1948. 09. 22. 1. rendes ülés
"letjövedelmet biztosítson. A példák serege bizonyltja, hogy a jelentősebb egyetemeken /Így pl. a Pázmány egyetemen/ a fontosabb tantárgyak számára párhuzamos tanszékeket állítottak. Egy időben 4 részben most is 2-2 római jogi, közgazdaságtani, magánjogi, közjogi és átmenetileg egyházjogi és - újabb törekvések szerint - közigazga^tási jogi parallel tanszékek voltak., illetve vannak betöltve. Viszont nem vitás, hogy a méltányosság, mint különösen az igazságosság szempontja azt kívánja, hogy a juttatások csak munka ellenszolgáltatások fejében biztosíttassanak. Ettől eltekintve az egyetemi tanárok önérzete is okkal - joggal tillakozhatik minden olyan - számukra még oly kedvező - megoldásmód ellen, amely munka nélkül juttat számukra jövedelmet. Ag igazságosság és méltányosság szempontjainak kielégítő összeegyeztetését a fennálló és újabban sűrűn módosuló és összegszerű kihatásait illetve alig áttekinthető vizsgarend nehezíti meg. ügy a saját magam, mint különösen a múlt évi dékán ur erőfeszítései, amelyek a munkapenzumok megközelítő egyenlősítését és főleg az u.n. "vizsgaegységek" kiszámítása revén a szélsőségek lefaragását kivánták biz - tositani, hajótörést szenvedtek éspedig részint a vizsgarendem mar emlitett, közelmúltbeli módosítása s ebből rolyőlag pz egyes szigorlati típusok szerinti Összetétel hullámzása miatt, részint pedig a helyettesített tanszékek viz3gadijjövedelmeiből adódó további egyenlőtlenségek miatt s végül a '.on elv meglehetősen merev alkalmazása következtében, hogy a tanszékhelyettesitő tanárok a helyettesítési díjon felül általában igényt formáltak a helyettesített tárgyból tartott összes szigorlatok dijaira is. Éppen ezért a meg oly gondos számításokat is mindegyre keresztülhúzó valóság azt eredményezte, hogy a tanárok vizsgád!jai - nem is csupán kisebb időszakaszok tartamára - szinte "toto ccelo" nagy eltereseket mutattak. Ezeket az eltéréseket csak egy olyan intézkedéssel sikerült jelentősen mérsékelni, amely /b ezt, mint a javaslat felvetője kénytelen vagyok beismerni/ az igazságosság elvét sértette meg s emellett az ingyenes juttatást elfogadó tanárok önérzetét is, de egyben a többletmunkát végző tanárok türelmét is okkal-joggal próbára tette. Be kell látni, hogy a vizsgasgységekkel való számvetések mint apróbb toldások-foldások vagy csődhöz vezettek. vagy pedig olyan megoldáshoz, amelyre méltán mondható* “medicina est peior morbo ipso“, wem lehet tehát a munkapenzumot az egységek szerint egyenlősitenij a valóság többnyire alaposan megcáfolta a valószínűségi számításokat. Ellenben a professzori felkészültség hasonló fokához és az állás tudományos súlyához illő egyenrangúság és egyenlőség elvéhez kell szabni a munkapenzumot. É munkateljesítmény akár teljesen szigorúan egyenlő nagysága nem leküzdhetetlen utópia, hanem könnyen megvalósítható igazgatási művelet. Prepozíciós 1. /aa összes nyilvános rendes és rendkívüli tanárok a szigorlati dijjövedelmekből teljesen egyenlően részesednek. /Nem érinti ez természetesen a dékánnak a szigorlatok dijöszszegéből járó egyötöd részét, amely részesedést az alapvizsgákra Í3 ki lehetne terjeszteni./ 2. / A dékán felhatalmazandó arra, hogy a havonta elvégzett kérdezési kimutatás szerint az átlagtól elmaradó tanárokat a szaktárgyuk szerint legközelebb álló rokontantárgyak kérdezésére behívja. 3. / A helyettesített tárgyak általában ezen, a munka-kom, pensálás céljára alkalmas jövedelemkiegyenlítő rendeltetéssel bírnak.
