Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1948. 09. 22. 1. rendes ülés
) • 57/1948-49.jk. 3í Je gyzőkönyv a Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának 1948. évi szép tember hó 22-én /szerdáiV d.u. 7 órakor a Kar üléstermében megtartott értekezletéről. Jelen vannaki Dr. Szabó József e.i. dékán, elnök* Dr. Martonyi János e.i. prodékán, Dr. Schneller Károly, Dr. Székely István, Dr. Boér Elek, Dr. Móra Mihály, Dr. Bónis György egyetemi ny .r. tanárok. Igazoltan távol; Dr. Bibó István egyetemi ny.r.tanár. Jegyzőkönyvet vezeti; Dr. Bónis György egyetemi ny.r.tanár. Az elnök üdvözli a megjelenteket és az értekezletet megnyitja. * Dr. Schneller Károly egyetemi ny.r.tanár a szigorlati és alapvizsgadljak felosztása tárgyában a következő javaslatot terjeszti elő; “A szigorlati és alapvizsgadijak elosztásának kérdését mielőbb nyugvópontra kell juttatni. Ellenkező esetben - miként az utóbbi hónapok tanulságai igazolják - e kérdés a Kar tagjai közt szükséges és napjainkban különösen fontos Összhangot veszélyezteti s egyúttal a fontosabb, a testület erkölcsi színvonalához méltóbb feladatok elől vonja el bizonyos mértékig a Kar tagjainak figyelmét. A rendezés alapja az igazságosság és a méltányosság lehat. Az igazságosság elve megkívánja azt, hogy a lenető- 8ég határáig mindenki végzett munkája mértéke szerint részesüljön a vizsgadijakból. A méltányosság megkívánj? azt, hogy a foglalkoztatottság s ez alapon a jövedelemben való részesedés nagysága tekintetében a végzendő munka iránti készség és képesség döntsön és ne az illető kinevezett tanár tanszékének a változó kormányzati rendelkezések által minősített fontossága, avagy az illető tanárnak Önhibáján kívüli akadályozottéága, szándékán kívüli mulasztása. Aligha vitatható igazság az, hogy a kinevezett tanárok a felkészültség és hivatottság veielmezhetőleg azonos színvonalán állanak helyükön s ezért méltánytalan, hogy a még mindig számottevő mellékjövedelem gyanánt tekintendő vizsgadijban ne egyenlően, hanem attól függőleg részesedjenek, hogy a közoktatásügyi kormányzat az illető szak - tárgynak milyen gyakorlati jelentőséget tulajdonit. Elvégre, ha valamely tárgy kimagaslóan fontos a jogászképzés szempontjából, akkor e súlytöbblet kiemelésének a közérdek szempontjából tapasztalatszerüen helyes módja az, hogy az illető tárgykör számára több tanszéket állit fel, de nem az, hogy e réven az illető tanárnak monopoliumszerü több—
