Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. 06. 22. 10. rendes kari ülés
191 ■ ■ ; ^ 963/194S-49.jk*azám* Az elnök felkérésére Br.. Kiss Dezső és Dr* Kelemen László egyetemi mb .előadók, mint szakbirálók, Mas ebek Rudolf jogszigorló szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása tárgyában a következő jelentést és javaslatot terjesztik elől "Nagytekintetü Kar! A k ri Dékán Dr 963/1943-49*az. felhívásába AI as c h e k Rudolf joghallgató értekező - sének bírálatát a következőkben van szerencsém előterjeszteni: Kaschek Rudolf joghallgató a vezetésem alatt álló magánjogi szeminárium tarja, a házassági vagyonjogról irt értekezését e ?olyó tanévben ott felolvasta, dolgozatát a azemin Áriamban megvitattuk, észrevételeimet a magam részéről is gjegtettem s folyamodó most azok alapján némikóp átdolgozva nyújtotta be azzal a kérelemmel, hogy azt doktori ér - teke sósként méltóztassék elfogadni* Szerző dolgozata tárgyául meglehetősen nagy, egy doktori értekezés keretében részletesen és hiány nélkül alig kidolgozható joganyagot választott és az ebből fakadó nehézségeket még azzal is tetézi, hogy a házastársaknak inkább a személyi, mintsem a vagyoni viszonyainak keretébe tartozó nőtartást is felvetette dolgozata keretébe* Bbből a túlterheltségből ered a dolgozat egyetlen számbavehető hibája, nevezetesen, hogy egyetlen egy jogintézményről sem ad teljes képet, Így pl* a nőtartásnál nem méltatja kellőkép az eredetileg vétkes különélésnek az eredetileg vétlen házastársnak a visszatérési lehetetlenné tevő magatartása miatti vétlenné való* átfordulását, a közszersoményneka házasságon kívüli együttélés esetében a vagyonszapoTuiattál szemben a tényleges és valóságos vagyonszerzési közreműködés alapján támasztható jogokhoz való viszonyát, valamint a közszerzői jogot nem érintő tényleges és az azt megszakító valóságos különélés közti különbséget, a hozománynál a visszaszolgáltatási kötelezettség alóli rendkívüli mentesülés eseteit. Amit azonban a nagy joganyagból feldolgozott, azt kellőképpen rendezve, világosan, szabatosan és helyesen adja elő, ismeri és felhasználja a legszükségesebb forrásanyagot, valamint a bírói gyakorlat kiemelkedő döntéseit, bár itt sem hallgathatom el, hogy ezek közül csaknem kivétel nélkül csak a múlt dbeli határozatokat idézi, bár a dolgosat tartalmából megállapítható, ho y ismeri az újabbakat is. Különös érdeme, hogy mindenütt keresi a jogszabályok holt betűi mögött meghúzódó mélyebb értei - met, a juris ratio-t, ami annak a jele, hogy nem - csal: puszta ismeretére, hanem egyben melyebb megértésére i3 törekszik a jogszabályoknak. Ezt rendszerint meg is találja s világos, élvazhető módon adja elő* Mindezekre tekintettel javaslom, hogy a dől - goeatot "jeles" minősítéssel méltóztassék doktori értekezésül elfogadni* 7
