Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. 06. 22. 10. rendes kari ülés
r Sgeyad, 1949* évi ju:lus hő 20-án. Ír. Kelemen László s#k* egyetemi m.tanár, mb előadó." ' . "Tisztelt Kar! & a -s e h e k Rudolf jelölt tudori értekezését elbírálva a magam részéről teljes egészében osztom Er. Kelemen László rab.előadó tarnak vé -leményét és a m,agam részéről is különösen azt ta - láltam kim.el£édőriek, mint hibát, hogy a jelölt o~ lyan hatalmas joganyagot vett értekezése tárgyául, amely joganyag nem fór bele egy doktori értekezés keretébe. Igyekszik ugyan a lehetőség szerint egy átfogó képet nyújtani értekezése tárgyául, ez azonban éppen a nagy anyag miatt megfelelő sikerrel nem járhatott. %yebként a véleményein róla az, hogy a nagy nehőzsé'eket megfelelő áttekintéssel igyekszik leküzdeni Is .ogy ez kis mértékben sikerül is neki, abban leli magyarázatát, hogy az anyagot megfelelő módon tanulmányozta és kétségtelenül ismeri is. A magam részéről is "jeles” minősítéssel ajánló:”. elfogadni a dolgozatot. Szeged, 1949. évi junius hő 21. napján. n- - • ; mm Ír. Kiss Dezső s.k. mb.előadó,'' ti 192. A Kar k javaslat értelmében határos. 973/1548-49*jk.szám. As elnök felkérésére Er* Hartonyi János és-Er. Szabó József egyetemi ny.r. tanárok, mint szakprofesszorok, A e s a y László jogszigorlő szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása tárgyában a következő jelentést és javaslatot terjesztik elő: v "Tekintetes Kar! A c s a y László jorszigorló, mint a kecskeméti jogak&őéftift végzett hallgatója kapcso - lódctt be Karunk közigazgatási és pénzügyi jogi szemináriumának munkájába és a szeminárium folyó évi február hó 28-án tartett ülésén adta elő "A tanyai igazgatás rendezésének kérdései a nagyterületű alföldi városokban." c. dolgozatát, amelynek most - kellő kiegészítés utáb - doktori érteke - zésként való elfogadását kéri. Az értekezés a közigazgatási jogi szeminárium munkaközösségében egyik központi témaként szereplő tanya-problémának különlegesen fontos szektorával foglalkozik. Alapgondolatát az a felismerés képezi, hogy a reformot nem elégséges csupán igazgatási térre korlátozni, hanem a tanyai nép fizikai és szellemi szükségleteit minden vonatkozásban kielégítő megoldást kell találni. Azért hangsúlyozza, hogy a szétszórt településben élő tanyai népességet -nem kényszexről, hanem előnyök és segítség nyújtásávaltanyaközpontokba kell tömöríteni, vagyis életképes 8
