Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. 06. 22. 10. rendes kari ülés
A ly dt fölüli i & népjóléti közigazgatás körében »különösen azt világítva meg, begy a munkaügyi és közegészségügyi közigazgatással hogyan függ össze azoktól iáiben különbözik# zz után felsorolja a biztosítási ágakat» amelyek közül érdemileg csak a munkanélküliség esetére szóld biztosítással foglalkozik, röviden irifejtve, hogy a kapitalista termelési rendben az időnként jelentkező válságok miatt feltétlenül szükséges ilyen biztosítás bevezetése, viszont a szocialista társadalomban a muhkanélklüliség intézményes kiküszöbölése a biztosításnak ezt az ágát feleslegessé teszi. A továbbiakban szerző áttekinti a magyar társad alombiztositás fejlődésé tv miközben fell asználja az alkalmat arra, hogy az 1927# évi 071—törvény parlamenti'vitájából vett idéaetekkel érzékeltesse azokat a félelemből, önérdekből és sajnálkozásból összetevődött okokat, amelyek 1945. előtti kormányainkat a társadalombiztosítás terén egy-egy lépés megtételére késztették s kimutatja közben á munkaadóra háruld járulékfi - nekési kötelezettség gazdasági indokoltságát is.- dolgozat második részében szerző a társadélombizt0sitási jogviszony jellegét és tartalmát efemzi, bebizonyítva hatályos jogszabályaink alapján annak közjó 1 mivoltát. Figyelmet fordít ennek kapcsán az OTI alapszabályainak jogforrástani vizsgálatára, helyesen minősítve azokat részben a maga - nosok felé is ható, tehát extern jellegű, a terű - lett önkormányzatok szabályijai: leleteihez hasonlítheté Tmt.főknek. ♦ A dolgozat harmadik része fejti ki azután részletesen a munkáltatók helyzetet és kötelezettségeit a társadalombiztosítási jogviszonyban. Ta - lálóaa mutat rá arra, hogy a társadalombiztositáei értelemben vett munkaadók fogalmi köre valamivel szőkébb, mint a munkajogi szempontból vett munkaadóké# * munkáltatók ku3 ző adminisztratív, vagyoni és balesetelhárítási kötelezettségeinek megnyilvánulásait áttekinthető táblázatban is ábrárolja. Kitér a társadalombizt&eitási jogviszony néhány speciális alakulatara» Így a báryanyugberbiztosi - tásra és a kiöipairi termelőszövetkezetek tagjainak biztosítására, mely utóbbiról szólva a legfriseb - ben megjelent jogszabályokat is feldolgozza. Penczi András szemináriumi dolgozata kétség - kívül jelentős tárgyismeretet és kutatási készse - get tgausit. cajnálatös, hogy kidolgozása k'issé elnagyolt és fogalmazása nem eléggé csiszolt. A mondottakra tekintettel a dolgozatot "jó H-ra minősít lük és tisztelettel javasoljuk, hogy a 67#000/ 1946.Vkm* szám alatt kiadott doktori szigorlati szabályzat 7.§-a alapján a Kar azt doktori értekezésként fogadja el és mentse fel nevezettet a zárthelyi Írásbeli értekezés elkészítésének kötelezett - sége alól. őseged, 1949. évi junius hó 20-án. ír. Szabó József s.k* egyetemi ny.r.tanár. Pr. Hartonyi János s.k. egyetemi ny.r.tanár,a szeminárium igazgatója.5’ A Kar a javaslat • értelmében határoz-6