Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

-18-tettes esetleges szándékától, hanem a bekövetkezett eredménytől teszi függővé,/259-262 1./ Találónak érzem azt a beállítását is, hogy bizonyos közönséges bűncselekményekben fpglalt politikai telem fennforgásának megítélése ssampontjából az elkövetés helyének“” és idejének olyan döntő jelentőséget tulajdonit, amely a legtöbb esetben szükségtelenné teszi a szándék vizsgálatát./263- 266 1*/A halálbüntetés nemére és a kegyelmi eljárásra vonatkozó részletek is helyesen tárják fel e témákat* A népik7észl kvalifikációról szóló rövid pontban / 277 1./ néIkUlözom annaß megállapításét, hogy a népügyészek az illetékes Nemzeti Bizottság meghallgatásával voltak kinevezendő'«; / For<»24.§ *l.bek./; a politikai ügyész perjogi ál3.sára vonatkozó, ezt igen meggyőző/en a magánfél jogainak és kötelességeinek analógiájára támasztó fejtegetései / 278-280 1*/ nypmán pedig az a kérdés vetődik falaz olvasóban, hogy a politikai ügyész beállítására és szerepének körvonalazására milyen módon jutott el népbirósági gyakorlatunk; az erre vonatkozó rendelkezéseket ugyanis a törvényerejű népbirósági jogszabályokban nélkülözi ás Így éppen ^számos fontos népbirósági per tárgyalásában résztvett szerzőtől lenne várható e kérdés megvilágítása* A háborús és népellenes bűnösök quasi objektiv és quasi kollektiv felelősségének jellegét találóan körvonalazza Berend akkor, aSlíar a puszta eredményfelelősség mellett felismeri ebben a tettes szándékának jelentőségét is, legalább annyiban, hogy az esetleg más által végrehajtott cselekmény mögött is a kollektiv tettes befolyása, vagy esetleg csak puszta jelenléte, írányitólag, bátorítólag hatott / 294- 295 1*/ Kiemelem még a részletekből a normatív egységnek és a tét tasonos sálnak a népbiráskcdás körl^Sin^v&X^mDrénti felfogásul; tárgyaló világos fejtegetéseit / 3o4-314 1«/, végül azt, as állampolgári kapcsolat mélyére néző megállapítását, hogy ” minden oly cselekmény, amely'a magyar népnek okozott sérelmet, az egyúttal annak minden tagját érinti” s ugyanekkor M a nép bármely tagját ért sérelem sérelmet jelent a magyar állampolgár felebarátja és a magyar nép egésze ellen is. /315 1./

II* Dr* Berend Györgynek folyamodványához csatolt egyéb dolgozatait egy-egy folyóirat- cikk, könyvismerte t és” es TToad^F^^il^veg teszi. Közülük az első kettő rövidsége ellenére is figyelmet érdemel, mert folyamodónak tárgyába való további elmélyülését és annak állandó művelésére való törekvését bizonyltja. H A HOT jogegységi tanácsának határozatai éa a favor defensionis” cimü kis tanulmány / Jogtudomány! Közlöny 1948, 11-12 szám, 176-178 1./ széleskörű büntető perjogi tájékozottság birtokában támasztja alá súlyos érvekkel a Hot jogegységi tanácsának azt az állsáfoglalás£t, amely a vádlott javéra szolgált törvénysértés miatt a népfóügyész által bejelentett jogegységi perorvoslat tárgyalásán megengedi a vádlott megjelenését, de csak ügyvédjének ad szólási jogot* $r. Szűcs János n Válasz a népbirőság ellenfeleinek ” cimü munkájáról I- rott ismertetés éheit / Jogászegyleti Szemle 1948; 1-2 szám,195- 19ö X./ Berend főleg a visszaható erő indokoltságának, valamint az esküdt birds ág és a Schöffe- Jellegű bíróságok közötti különbség kérdésének árnyalataira tér vissza; fejtegetései határozottan mutatják egalizáló erejének a főmunkájában megnyilvánulthoz képest való élesedését.

III. Dr. Berend György tudományos teljesítményének részletekben való megítélésével végezve, a bemutatott munkáiban revelálódó képességeiről összefoglalóan az alábbiakat