Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

mondhatom. Bér©nd vizsgálódásainak tárgya büntetőhiráskodásunknak egy mindig nagyobb jelentőséghez jutó önálló fejezete, amelynek körében dolgozva az anyagi büntetőjog és a büntető eljárási jog egész területére kiterjedő ismereteiről tesz bizonyságot. Tudásának alapját elsősorban a jogalkalmazás során kifejtett gyakorlati működéséből meriti, de szívesen mélyed el elméleti, dogmatikai kérdésekbe. Kiváló érdeme, hogy - a mai magyar népbiraskodást megalapozó jogszabályok puszta kommentálásán felül - ő vállalta először magára azt a fáradtságot, hogy an intézmény kül- és belföldi gyökereit részletesen megvizsgálja és a köztörvényi büntetőbíráskodástól való eltéréseit szisztematikusan kifejtse. Főmunkája ugyan még nem mutat a tudományos kutatás technikájában és az eredmények közlésében teljes érettséget és biztonságot, de igen jelentős értékei is vannak, amelyek -ha e bírálat természeténél fogva talán a hibáknál rövidebben foglalkoztam is velük - a mérleget a pozitív oldalra billentik.Mafántanárrá való habilitálását emellett az is indokolja, hogy rintett uj, kisebb Írásai haladást és további fejlődósképessóget bizonyítanak, továbbá az a tárgyi körülmény is, hogy az egész büntetőjogunk és bűnvádi eljárási jogunk átformálása szempontjából döntő fontosságú népbiráskodásnak széles alapon való művelése - ad hoc adott előadói megbízásokon túl - állandóan képviselve legyen karunk együttesében.

Mindezeknél az ökoknál fogva csatlakozom az első bírálóként kiküldött dr. Bónis György professzor ur indítványához és tisztelettel javasolom Dr. Berend György tudományos minősültségének kimondását és szóbeli kollokviumra va-. ló bocsátását.

Szeged, 1949.. évi február hó 8-án.

Dr. Martonyi János sk. * egyet.ny.r.tanár