Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

-13-Dr. Martonyi János

QFTstoml ny.r «tanár véleménves jelentése a Szegedi Tudományegyetem t0í? és közigazgatás tudományi karához magántanári képesítése iránt folyamodd

Dr. Berefiá György

tud omány os munkás ságéró1,

TEKINTETES KARI

Hint Karunk 1948 évi december hé 22-i határozatával kijelölt társbíráló, tisztelettel az alábbiakban terjesztem elő a Korunkhoz n Á népbiráskodás anyagi és alaki jogszabályai " oimü tárgykörből magántanári képesítésért folyamodó Dr. B e - rend György tudományos munkásságára vonatkozó véleménye s jelentésemet?

Bevezetőben megjegyzem, hogy munkálatom elkészítésénél dr. Bérend Györgynek ugyanazokat a müveit, valamint a főmunkájára vonatkozó azokat az ismertetéseket és nyilatkozatokat vettem alapulf amelyeket dr. Bónis György professzor ur bírálatának bevezető részében felsorolt. Az utóbbiakhoz azonban hozzájárul még dr. Nagy Dezső ügyvédnek folyamodó által legújabban bemutatott^levele, amelyben dr. Berend Györgynek *» ^ népbiráskodás " cimü könyvéről érdemi véleményt fejt ki#

I# Az alábbiakban én is folyamodó főmüvével, w A népblráskodás** cimü 4o4 lap terjedelmű, s a dr. Schultheisz femil debreceni egyetemi ny.r.tanár által irt előszó, a forrásmunkajegyzék, a tárgy- és névmutató, valamint a bő francianyelvü kivonat levonásával is 31o kis nyolcadrét lapot kitevő könyvével foglalkozom behatóan és azután csak röviden térek ki KovaBlT^lTárom kisebb dolgozatára.

1./ Berend György könyvének bevezetésében a felszabadulás után hazánkban létesített népbiráskodás politikai és közjogi alapját igyekszik vázlatosan meghat ér oznT. Áz alapvető jogf orr ás t ne lyesen jelöli meg az 1945 január 2o-án Moszkvában létrejött fegyverszüneti egyezményben, majd hangsúlyozza, hogy a mai magyar népbiráskodás a háborús és népellenes bűnök megtorlását mindenben a klasszikus jogszolgáltatás elvei szerint igyekezett végrehajtani. Említést te3z a magyar állampolgárok tér-' mészetes és elidegeníthetetlen jogainak az ideiglenes nemzeti f kormány által történt kinyilvánításáról; tudjuk, bogyósak a tr végleges kormányzatnak az 1945-ös választások után történt megf alakulását követőleg, a köztársasági államformát megalkotó 1946: I.t.c. bevezető részében történt meg. Az 1945: I.t.c.-ben foglalt e prögramnatikus jogbiztositó nyilatkozatra egyébként Berend munkájának más helyén, nevezetesen a nópbiráskodási jogszabályok visszaható erejéről szólva is kitér, anélkül, hogy felismerné azt az ellenmondást, amelyben ennek az alapvető törvényünknek vonatkozó szövegrésze szenved akkor, amikor - természet jogi Ízzel - természetes és elidegeníthetetlen jogokról beszél, de ezeket csak az állampolgároknak kívánja biztosítani. Erre a fogalomzavarra találóan mutatott reá Szabó Imre ” Az emberi jogok mai értelme n cimü müvében / Budapest, 1948, 54-56. és