Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. 02. 22. 15. rendkívüli kari ülés

a/ A népbiráskodás célját a 81/1945 M.£. ss.rendeletabban jelöli rag, hogy ” mindazok, akik a magyar népet ért történőim! katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket.” Ezzel kapcsolatban a folyamodd kitér Q büntetés jfalapjával és céljával foglalkozó büntetőjogi elméletekre. Ezek részletes tárgyalását / 232-237 1./ bízvást elhagyhatta volna, hiszen olvasói közül a fogászok amúgy is ismerik az elméleteket, az érdeklődő laikusok pedig nem monográfiában, hanem kézikönyvben keresik meg az adatokat. A büntetőjogi elméletek felsorolása annál kevósbbé helyeselhető, mivel a szerzö ezeket nem eredeti forrásaikból dolgozta fel, hanem Heller Erik: A magyar büntetőjog tankönyve c.munkájából vette át.

A IV.fejezet elején jegyzetben^emllti ugyan, hogy % hivatkozandó forrásmunkákon kivül elsősorban ...Heller Erik előadásaira és munkáiban összeállított elméleti joganyagra” támaszkodott / 227 1./ de az egyes átvételeknél - melyek sokszor szószerintiek, vagy kivonatai az eredetinek - már elmarad a Kellerre való hivatkozás, viszont azok a sokszor nehess n hozzáférhető, néha másfélszázados büntetőjogi munkák, amelyeket Heller lapszám szerint idéz, ugyanazzal a lapszámmal megjelennek Berend tanulmányának jegyzeteiben. Tehát ha a szerző nem is akarta azt a látszatot kelteni, mintha ő maga, eredetiben használta volna e forrásokat, a technikai járatlanság folytán mégis az idegen tollakkal való ékeskedés^gyanujába eastt•

A~ büntetésnek a magyar jogtörténetben feltalálható célmegjelölései után a folyamodó állást foglal a népbiráskodási jog céljával kapcsolatban. Rámutat, hogy a 81/1945 M*E,sz. rendeletben ” érvényesülő megtorló és elrettendö cél alapelve, hogy a jövőben nem lehet felelőtlenül a nép sorsával játszani és minden politikusnak tisztában kell lennie azzal,hogy akár tudatlanságból, akár rossz ind ulatbólfc de felelőtlenül játszik a nép sorsával, a szándékon kivül eső eredményekért is a legsúlyosabb felelősség terheli.” / 24o 1./ Hangsúlyozza azonban azt is, hogy amikor a legsúlyosabb háborús bűnösök elvették méltó büntetésüket, a megtorlás és elégtételadás szempontjaival szemben a speciális prevenció: a háborús és népellenes bűnösöknek a társadalomból való ideiglenes kirekesztése és megjavítása lép előtérbe. A céÍmegjelölést és ennek időközben bekövetkezett változását Berend helyesen figyelte meg, csak az ellen tehetünk kifogást, hogy a speciális prevenciót mint * minden idok részére B szolgálót, ” minden idők minden jogrendszere és társadalma részére - mint örökérvényű igazságokat -maradandót” emeli ki./ 24o-241 1./ Az örökérvényű igazságokkal óvatosan kell bánnunk a' jogi irodalomban, hiszen ezek hangoztatása a terméssetjog tévedéseinek tesz ki bennünket. Bármennyire megalapozottnak látszik valamely intézmény, vagy tendencia ma / Így a bűntettes javításának célzata/ nem szabad elfelejtenünk, hogy íf. társadalmi szerkezet változásával ennek megváltozása sincs kizárva.

b/ A visszaható erő kérdése a népblrósági jognak sarkalatos problémája. Berend György itt is bőven foglalkozik a visszaható erő mellett és ellen felhozható érvekkel, a kifejtett álláspontokkal / 241-246 1./ a büntetőjogi elméleteknél már megismert, kevésbbé eredeti módszerrel. A népbirósági jogban kifejezett visszaható erő elvét - tehát a " nullum crimen sine lege” alapelv áttörését - azzal indokolja, hogy a háboius és népellenes bűncselekmények tényálladékaiban w egyetlen olyan bűncselekmény sem található, amely az eddig érvényben volt Btk, vagy más törvényes jogszabály alapján - az emberi al apó jogokat