Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. 07. 01. 8. rendes ülés

©liene. As angol és amerikai irodalomban kiváltó t ellenvetésekre hivatkozva han súlyozta annak a bizonytalraságflak a veszélyét, melyet az ulirs vires^ elv meghonosítása a forgalomra és a jogéletre jelentene. Ha szolgálná is ez az elv jogunkban a részvényesek érdekeit, viszont kockára tenné a részvénytársasággal jogviszonyban lépő harmadik személyek érdekeit, veszélyeztetné a jogéletnek és a forgalomnak biztonságát.

d*/ A részvén^társaságok honossága c. különlenyomatban is megjelent terjedelmes értekezését időszerűvé tette jogunkban a kereskedelrai töw vénv ré óta vajúdó roformja. Felveti a kérdést, milyen ismérv döntse el valamely részvénytársaság honosságát? Szerző a problé- tkozá-8ára tekintettel azt csak a részvénytársaságok szempontjából vizsgálja már az okbél is, mert ha e téren sikerül helyes megoldást találni, ugyanez a többi kereskedelmi társaságra már kisebb nehézséggel jár. Az olasz, portugál, argentínai, egyptoai, belga, német törvény vonatkozó rendelkezéseit iauertetve kiemeli, hogy a kereskedelmi törvények legnagyobb része hallgat a társaságok honossága tekintetében a kérdés kényes természete miatt, pedig közgazdasági, jogi szempontok egyaránt azt követelik, hogy minden kereskedelmi társaságnak kall valemilyan honossággal bírnia, miután a bontatlan aég esete anarchikus állapotot idéz elő#

Szerző helyeselhető felfogása szerint legyen ez a réözv énytársasári honosság valóságos, reális, a tényekkel megegyező, teremtsen komoly kapcsolatot a társaság ás valamely állam kőzett, legyen könnyen d lan őrizhető, világosan felismerhető, szilárd, nyújtson állandó jellegű bázist s legyen nemzetközileg alkalmazható# 2 positiv kritériumokkal szemben a negativ kritériumok legfontosabbika, hogy a társaságot na vinculáljn s az állam érdekét ne szolgáltassa ki külföldi befol>ásnak.

A honosság eszméjéhez fűződő eme általános kívánalmak után ismerteti a részvénytársaságok honosságát megállapító különböző elméleti rendszereket s külön-külön részletesen, igazi jogászi analizálás! kép sséggel kifejtve azok előnyeit és hátrányait, a maga részér 1 a részvénytársaságok honosságának legalkalmasabb ismérvét, a társaság valóságos székhelyében jelöli meg s alátámasztja a székhely ismérvét a nemzeti érdekék védelmét szolgáló biztositékákkal.

A kérdésnek az eredeti forrásmunkáik gazdagsága folytán szinte nár monográfikus feldolgozásában megnyilvánul szerző széles jo,jáozi» közgazdasági, történeti látóköre. Hera kerüli el figyelmét a legaprólékosabb részletkérdés sem s alttáén raegállapitását rendszeresen csoportosított érvekkel támasztja alá#- e*/ Alaptőkeleszállitás# A svájci áo német részvényjo tanulsá-* FM c. cikkében /Kercokedelrai jog 1958 évi 6#szám/ ha a probléma részletezéseibe nem is mélyénél, a tőle már megszokot precizitással vizsgálja az alaptőke, csökkentést kiváltó közgazdasági okokat s az alaptőkecsökkentéa kereszt 1 vitelére alkalmas Hódosatokat és koncentrált tekintettel fi-